Mit csináljak, hogy ne féltsem annyira az apukámat?
Apukám nagy motoros. Már bejárta motorral fél világot.
Egyszer elmotoroztak Budapestről Kínáig. Meg Budapestről Dél Afrikáig. Amerikában végig motoroztak a 66-os út mentén. Meg volt dél Amerikában. Venezuelatól Chiléig.
Meg eddig az összes Budapest Bamako Rallyn indult. Meg még egy csomó országban volt.
Egy évben legalább 3 hónapot van valahol motorozni és én ilyenkor nagyon félteni szoktam őt. Ilyenkor amikor elmegy akkor mindennap szoktunk beszélni 1-2 percet telefonom. Van ilyen műholdas telefonja és arról bárhonnan feltud hívni. És ha mondjuk egy nap nem hív fel valamiért akkor teljesen pánikba esek. Volt olyan, hogy olyan ideges lettem, hogy bekellet vinni a kórházba. Aztán persze kiderül, hogy semmi baja, csak nem volt áram közelében napok óta és lemerült a telefonja vagy valami ilyesmi. Bármi történhet vele és egyszerűen nagyon féltem. Egy csomó veszélyes országban szokott járni. Volt Afrikában olyan országban ahol éppen polgárháború volt meg volt olyan helyeken ahol nagyon sok a terrorista meg hasonló rossz ember. Sőt Afrikában még igazai kalózokkal is találkozott! Szóval bármi történhet vele ilyen helyeket ahol sok rossz ember van. Sőt már történt is mert többször megtámadták már őket, de mindig megúszták. De volt olyan is, hogy majdnem börtönbe csukták őket mert Afrikában elütött a barátja motorral egy gazellát. Vagy akár ugye baleset is érheti. ÉS csomószor nagyon-nagyon messze van a kórház.
Na szóval ilyenkor mikor motorozni van nagyon féltem és néha teljesen be is pánikolok rajta, hogy mi van vele. Néha esténként csak fekszek az ágyba és sírok. Még néha anyának se mondom, hogy mennyire féltem meg izgulok mert akkor csak ő is ideges lesz. De volt már olyan tényleg, hogy annyira bepánikoltam, hogy kórházba kellet vinni. Szerintetek mit csináljak, hogy ne féltsem ennyire? Mert minden nap nagyon rossz mikor nincs itthon. Azért is mert nincs itthon, de leginkább azért mert nem tudom vele. Van erre valami megoldás, hogy ne izguljak ennyire?
13/L
Miért?
Jaj, szegénykém... Komolyan, nagyon sajnállak... Nehéz lehet napról napra ebben élni.
Apukádhoz volna egy-két keresetlen szavam, de nyilván nem erre van most szükséged, úgyhogy megtartom magamnak.
Te pedig próbálj valahogy úgy gondolkodni, hogy felnőtt ember és tud magára vigyázni. Eddig nem történt baja, idővel úgyis "kiöregszik" belőle, remélhetőleg minél hamarabb. Ne aggódj, majd csak hazajön egyszer - végleg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!