Tizenhárom éves lányom a barátnőjénél szeretne aludni és holnap onnan menne iskolába. Én megengedtem neki de az apja nem, és mivel az utolsó szó mindig az övé ezért a lányunk az én fülemet rágja; hogy győzzem meg az apját. Van valami ötletetek?

1. Először az apjával konzultálok, és nem engedem meg addig, míg meg nem egyezek az apjával.

2. Az apja ellen neveled így a gyereket, mert te megengedő vagy értelmetlen dolgokban is (mint pl., hogy szorgalmi időben a barátnőjénél aludjon, aztán együtt menjenek iskolába), az apja meg racionális és következetes.

Így arra neveled, hogy később kijátsszon téged is, a hátatok mögött intézzen dolgokat, s téged és az apját is egymás ellen.

Ez nem jellemes attitüd.

A helyedben változtatnék ezen.

ki főz, mos, vasal a gyerekre, ki tanul vele, ki van vele többet? szerintem annak van nagyobb beleszólása ilyen helyzetekbe.

De nem este fél 9-kor kell ezt kitalálni meg eldönteni. Ne győzd meg az apukát, hanem mondd meg a kislánynak, hogy korábban találja ezt ki, mondjuk suli utáni 1-2 órában, akkor még egyeztetni is lehet a másik lány szüleivel és persze az apukával.

Gyerekem élete nehogy már azon múljon,hogy ki vasal rá többet?

Ekkora baromságot is régen hallottam. A szülőknek közösen kell dönteni nem számítva ki keres többet vagy ki vasal többet.

Kezdjük ott, hogy mikor gyereket vállaltatok, meg kellett volna egyeznetek a pároddal abban,hogy a gyerek egyetlen választ kapjon a kérdéseire: a TI válaszotokon. Normális esetben ez úgy zajlik, hogy anya és apa megbeszélni, aztán közli a döntést gyerkőccel.

Így nincs az, hogy az egyik szülő mumus...

És ezzel kivédhető az is, hogy egymásnak ugrasszon benneteket, mondván, hogy "pedig anya/apa megengedte".

...

Enyhén ferdít itt a legtöbb válaszoló. Mi az, hogy a gyerek életéről van szó? Ki írta, hogy az utcán sötétben menne egyedül az a gyerek? Lehet, hogy anyuka átvinné, átadná a barátnő szüleinek, aztán ennyi, ott van az ő felügyeletük alatt. Meg hogy végigröhögik az estét aztán nem tanulnak. Jajj már. Én is aludtam ott barátnőmnél nem egyszer ennyi idős koromban, aztán orvos lettem. Könyörgöm, nem ezen múlik!

Azt én sem értem, hogy mi az, hogy az utolsó szó az övé??? Tényleg együtt kellene megbeszélnetek az ilyeneket.

Amúgy meg korántsem látom tragikusnak, hogy egy 13 éves lány ottaludjon egy barátnőjénél!