Hogy mondjam el anyának, hogy nincs barátom, ha ki van szívva a nyakam?

Egész nap sikerült eltakarnom,de bejött a szobámba,miután fürödtem és a hajam még össze volt fogva,azonnal meglátta.Mondta,hogy szeretné megismerni a barátomat.

De igazából nincs barátom!

Vagyis,nem vagyunk együtt...Röviden annyi,hogy tegnap elveszítettem egy olyan sráccal,akit elég sokan utálnak,mert nagyképű,mindenkinek beszól,de ha bajba keveredik,a szülei mindenből kihúzzák,mert van pénzük meg kapcsolataik.Attól,hogy szinte az összes ismerősöm utálta,én jól elvoltam vele,nyáron jóban lettünk,segített pár dologban és "kicsit" tetszett is,mert nagyon helyes.

Úgy volt,hogy tegnap én a legjobb barátnőméknél alszom,de előtte elmegyünk egy szülinapi buliba.Ott a barátnőm még kora este rosszul lett,ezért a srác meg én hazakísértük,de én inkább a sráccal maradtam utána...A szülei nem voltak otthon,elkezdtünk filmezni és a többit ki tudjátok találni.

Nem bántam meg,mert jó volt vele és tapasztalt is volt,szóval nem bénázott...csak nem tudom,hogy anyának ezt hogy adjam be.

Mert ezt nem hiszem,hogy jó ötlet lenne elmondani.

Szerintetek?