Válunk a férjemmel, én közös felügyeletet szeretnék ő viszont úgy gondolja, hogy az nem jó a gyereknek. Szerintem ez csak kifogás, ti mit gondoltok?

Ha nem akar vele foglalkozni, nem fog menni. A bíróság nem kötelezheti arra, hogy mindenképpen érte menjen az oviba, akkor hagyja ki ezeket, amikor akarja.

Egyébként pedig a gyereknek tényleg nem tesz jót, ha kedden, csütörtökön és pénteken találkozik az apjával... Mivel a szülei elváltak, és ő anyuval marad, úgy fogja érezni, hogy anyuhoz kell lojálisnak lennie. Nagyon nehezen érti meg egy gyerek, hogy őt mindkét szülője szereti, éppen csak egymást nem szeretik már.

Az ilyen helyzetben szokott minden alkalommal sírás lenni, abból, hogy ha apuhoz kell mennie, "nem akar apuhoz menni", ha vissza kell mennie anyuhoz, "nem akar anyuhoz menni". Ezen főleg ront az, ha az apuka nem akar most vele túl sokat foglalkozni, és esetleg kellemetlen megjegyzéseket tesz rád a hátad mögött. A gyereketek mindkét szülőjét egyformán szereti. Akkor apu a rossz, hogy csúnya dolgokat mond anyuról, vagy anyu a rossz, mert apa azt mondta? Elég komoly sérüléseknek teszed ki a gyereket azzal, ha elkezditek őt minden második nap passzolgatni. Nem véletlenül alakult ki a láthatás úgy, ahogy. Hogy minden második hétvégét tölti az apjánál.

A dolog úgy kellene, hogy működjön, hogy a kicsinek van egy otthona, és van egy másik hely, ahová időnként szívesen megy látogatóba. Viszont ha ugyanannyit van az apjával, mint veled, meginog a bázis, az otthon tudata.

Nem én mondom ezt, hanem a pszichológia, de hajrá.