Szerintetek a mai magyar családokban élő 18 év feletti fiatalokra mennyire jellemző ez a fajta viselkedés?

Sokan (szülők) ott rontják el, hogy a gyereknek mondják: tanulj tovább, hogy jobban, könnyebben keress, mint ők, aztán jön a felismerés, hogy sehol sincs kolbászból a kerítés, mivel nem könnyű munkát találni(szakmában? talán 100ból 1nek sikerül), akkor a gyerek mondja: nem azért tanult Ő, hogy alja munkát végezzen. Az ember diplomával IQ-t, több észt nem kap, akár ráépíthetnek egy egész egyetemet, akkor is egy senki marad, mert nem jut előre, ha esetleg kap munkát.

Én is diplomás vagyok, voltam takarító és szobalány is, fóliába jártam, stb., mert kellett a pénz, nem néztem le egy munkatársamat sem, engem arra tanítottak, hogy (elnézést a kifejezésért, de) ha a paraszt nem dolgozik, az úr bizony nem eszik.

De sok szülő azt is mondja, amíg nem talál normális állást a gyerek, addig nem gond, majd ők fizetnek mindent, utána meg csodálkoznak, hogy a gyerek elkényelmesedik. Utcát söpörni csak azért nem mentem el akkor, mert 3x-os túljelentkezés volt közmunkán. Egyszerűen nem kell kínmajomnak nevelni a gyereket és akkor nincs ez. A gyerek azt hiszi, amíg otthon él, a szülőnek kötelessége eltartani, magyarázzák ezt azzal: nem lehet munkát találni. De azért van igény okostelefonra, internetre, csokira, ételre, egész nap nem csinál semmit, csak ül a szobájában, mint egy kocka, vagy ha éppen nem kockul akkor vegetál, mint egy fikusz.

Ismerem a jelenséget. De, egyrészt érthető, hogy nem akarnak akármennyiért nyolcórában a szalg mellett állni, hiszen nem véletlenül buzdították őket a tanulásra. Hidd el, hogy a (nem akárhogy) végigtanult középiskola után nem feltétlen akar valaki fizikai munkát végezni. Szerintem teljesen érthető. Szüleim szakmunkások, nem nézem le sem a szakmájukat, sem a konkrét állást, de nem véletlenül rágták a számba, hogy tanuljak. És tanulok, és ha már tanulok nem akarok fizikai munkát végezni, legalábbis nem olyan keményet, mint ők. És nem akármennyiért, mert az azt jelentené, hogy kidobtam az eddigi éveket.

Nem nézem le a munkásokat, és hasonló munkát is elvállalnék, ha arról van szó, csak hátrébb van a listán a minimálbérért való gürizés, látom, hogy mit tesz az az emberrel, és szeretnék máshogy élni, ha már kaptam rá lehetőséget...