Szerintetek a mai magyar családokban élő 18 év feletti fiatalokra mennyire jellemző ez a fajta viselkedés?

Mondjuk ha kora délután kiírsz egy ilyen kérdést, akkor természetesen éppen a 18 év feletti, semmivel sem foglalkozó, neten lógni nagyon ráérő fiatalok fognak leginkább válaszolni. Tehát nem kell meglepődni, hogy megsértődnek, ha magukra ismernek:)

Egyébként szerintem is a fő gond, hogy ez az a korosztály, akik abban nőttek fel, hogy minden a hátsójuk alá van rakva, aztán megleődnek, hogy a munka világában ez nem így van. Van ismerősöm, akinek a lányát két munkahelyről vágták ki egymás után, mivel már az első héten megcsinálta, hogy ma nincs kedvem felkelni, nem megyek dolgozni. De azt hitte, neki mindent lehet. Hát a munkáltató szerint nem.

Ettől persze nem lehet mindent a szülőkre fogni. Mert a fiatalok olyan rettenetesen öntudatosak tizenévesen, hogy őket senki se korlátozza, meg minek szólnak bele az életükbe, aztán huszonévesen meg elvárják, hogy a szülők tartsák el akkor is, ha se tanulni, de dolgozni nem akarnak.

"Nem határolódok el semmilyen kérdésektől, ugyanis egyrészt névtelenül írtad a kérdést, így ha akarnám se tehetném"

Nem akartam beleszólni a hisztidbe, de mivel látványosan a fogást keresed a kérdezőn(ami rettentően és idegesítően szánalmasnak találok) ezért szeretném megjegyezni, hogy a kérdező nem azt írta, h a jövőben kiírt összes kérdésétől határolódj el, hanem hogy kifejezetten ettől a kérdéstől.

Magyarul, ha akarod, teheted!

Szal már megint sikerült félreértelmezned a kérdező szavait!

Biztos vagyok benne, hogy sokan vannak így, bár az én környezetemben nem igazán jellemző ez. "Büfészakos" voltam, úgyhogy akadtak köztünk bőven elkényeztetett kölykök, páran most is csak vakaróznak otthon (az ő szüleik elég gazdagok ahhoz, hogy el tudják tartani őket), de a nagy részünk már dolgozik.

Én is el voltam kényeztetve, de egy gyárban diákmelóztam. Bár nem szalagnál, de leginkább takarítottunk, vagy olyan munkákat végeztünk, amihez a dolgozóknak nem fűlt foga. A többség, akivel dolgoztam, nem azért csinálta, hogy legyen mit ennie, hanem, hogy ne a szülőktől kelljen kérni ruhára/bulira/tandíjra/egyébre.

Aztán végeztünk, és nagy részünk már dolgozik, persze "alsóbb" szinteken, mert meg kell mászni a ranglétrákat. Nevelés kérdése, hogy ki tiszteli a szüleit, és ki vágyik az önállósodásra.