Hogyan képesek egyes szülők "pénzforrásként" tekinteni a saját gyerekükre?
Pár történet ihlette meg a kérdést, mert komolyan nem értem, hogy egy szülőnek mitől lesz ilyen mentalitása, ilyen felfogása.
Az egyik történet egy hozzánk közeli, kedves baráti családdal történt. A feleség szülei mindig le akarták a nőt húzni. Hol erre kéregettek, hol arra, szegénynek tettették magukat, holott plazma TV, stb, apja sokat ivott (szülei szerint a rokonságon belüli tartozásokat NEM kell megadni). A férj megelégelte, és választás elé állította a nőt, a nő a férjét választotta (megjegyzem, helyesen). Mondta a szüleinek, hogy sajnálja, de nem tud többet adni, nekik is kell. Erre a szülei besértődtek, és az anyja mondta, hogy "jó nem muszály nekünk beszélnünk". Bár nehezen tette túl magát rajta, fel nem tudom fogni, hogy képes egy anya ilyet mondani.
A másik konkrétan rokonéknál volt. A szülők mindig le akarták a viszonylag jól kereső 30 éves fiújukat húzni (külön lakik), "mert hát mi etettünk mi gondoztunk mi vettünk pelenkát mikor kicsi voltál" stb. Majd amikor a fiú kijelentette, hogy elege van az érzelmi zsarolásból, és nem azért él, hogy a szüleinek bevételi forrása legyen, akkor az apja kiosztotta, és azóta nem beszélnek.
Én nem értem azt, hogy egyes szülők hogyan képesek bevételi forrásként tekinteni egy gyerekre. Ha én szülő lennék, még én adnék azért, hogy a gyerekemnek jobb legyen. Eszembe sem jutna az, hogy én tőle kéregessek, főleg akkor, ha nincs is szükségem rá.
Most itt nem azokra az esetekre értem, amikor valaki nem dolgozik, és a szülei nyakán él még 30 évesen is, mert akkor valamennyire elvárható, hogy besegítsen, ha nem is pénzben, hanem mondjuk munkában.
Nem egy olyan esetet ismerek, amikor az anyuka (vagy apuka) kijelenti, hogy azért szült, hogy valaki őt eltartsa majd később, hogy ne kelljen dolgoznia.
Milyen mentalitás ez? Mi játszódhat le az ilyen szülő fejében?
Ti ismertek hasonló eseteket?
válasza:"Szeretett" anyósom is ilyen. Tőlem soha nem kértek egy forintot se a szüleim, a férjemnek viszont minden hónapban le kellett adnia 40 ezret annak idején. Sose értettem a miértjét. Mi pl azért vágtunk bele a baba-projektbe, hogy szépen felneveljük, 100%-ig támogassuk, míg ki nem repül (bár az még jóval odébb van), és azután is segítsük, ha szüksége lesz rá.
Egy érdekesség: 3 éve külföldön dolgoztunk pár hónapot a férjemmel (akkor még csak jegyesek voltunk). Güriztünk és spóroltunk odakint, hogy legyen miből elkezdeni az életünket itthon, anyóspajtás meg szépen megcsapolta addig a párom bankszámláját. Egyszer kért 20ezret, mert elfogyott a tűzifa, és sok lett a gázszámla. Jó szándékkal és jóhiszeműen meg is adta a párom a kártyája kódját... Aztán nem hittünk a szemünknek: 32ezer maradt a számlán, pedig kereken félmillió volt rajta. Amikor megkérdeztük, hogy mikor adja vissza, merthogy abból gondoltuk megtartani a lagzit, még mi voltunk a bunkók, hát mit képzelünk, neki olyan könnyű megélni és eltartani a kamasz lányát egy fizetésből?! (bár az az egy fizetés 200 körül mozog, és ugye elhunyt apósom után is kap többféle ellátást)
Azóta se láttuk azt a pénzt. Az ő szavaival élve "letudjuk pelenkapénznek". (szent sz@r!!) Ahogy megtudták a szüleim, ők is megmondták egy kicsit a magukét, de folyton csak azzal jött, hogy mennyit költött a fiára, míg kicsi volt, és míg munkába állt a vizsgái után. Vagy megsértődött, vagy nem tekinti fiának a fiát, miután már nem tejel neki, de az biztos, hogy nem jött el az esküvőnkre, és 2 év alatt egyszer ért rá meglátogatni minket, még mikor a házfelújítás felénél tartottunk. Mi meg arra nem érünk rá, hogy elmondjuk neki: nagymama lesz.
válasza:ha én ezt tudnám...én olyan családban nőttem fel, ahol a szüleim óvtak, szerettek, segítettek és segítenek a mai napig...nem hogy elvesznek tőlem bármit is...mindig csak adnak és adnak....
de apósomék?...áhhh leírni is szörnyü....nem csak a gyerekét húzta le ill két adósság kapcsán huzza le pénzzel, hanem a saját anyját is meg akárkit, akti csak lehet...a bankot vagy akármit is szidnak, ha a felvett hitelt, kölcsönt stb kéri vissza a jogosult...mit képzel a bank, hogy követeli a hitel törlesztőjét???....engem az egész elborzasztott...aki szereti a gyerekét, soha de soha a büdös életbe nem okozna neki semmi rosszat...
válasza:Tőlem általában 30 ezer forintot kértek a szüleim, mert hogy sok a rezsi.
Majd a saját lábamra álltam, elköltöztem albérletbe.
Utána hallgathattam,hogy inkább másnak adom a pénzt, ahelyett, hogy nekik segítenék.
Aztán 14 hónap múlva elveszítettem az állásomat és nem is találtam egyhamar újat.
Kénytelen voltam visszaköltözni.
3hónapra kaptam munkanélküli segélyt, azt magamra költöttem.
Aztán sokáig keresgéltem, ez idő alatt ők tartottak el.
Bérlet, telefonszámla,étel,ital,rezsi.
Aztán lett új munkám, havi 110 ezret kerestem.
Ebből havi 60 ezer forintot kellett adjak, mert hát ők eltartottak amíg otthon voltam 6 hónapig.
Ez állandó konfliktus közöttünk, mert én még a 30 ezer forintot is sokallom, szerintük a 60 a normális.
De így sosem fogok tudni ismét a saját lábamra állni.
És ezt ők nem értik.
Szerintük maradjak itt, hisz úgysem tennék félre, max elkölteném.
29 éves vagyok
válasza:"a szülei nyakán él még 30 évesen is, mert akkor valamennyire elvárható, hogy besegítsen, ha nem is pénzben, hanem mondjuk munkában."
Nincs igazad!
De bizony, amint elkezd dolgozni, de otthon lakik, erkölcsi kötelessége beszállni a rezsibe és az étkezés költségeibe, arányosan!
Micsoda dolog, hogy valaki dolgozó ember létére még élősködik a szülei nyakán?
Egyáltalán, mit keres még ott, miért nem megy albérletbe és kezd önálló életet?
válasza:4-es vagyok.
Anno, érettségi után azonnal nem vettek fel az egyetemre, természetesen nem lógattam a lábam, elmentem dolgozni, közben előkészítőkre jártam, készültem a következő felvételire.
Otthon laktam, otthon étkeztem.
Köteles voltam a fizetésem egyharmadát letenni az asztalra.
Igazuk volt!
1. Megtanultam, hogy nem élősködünk a szüleink nyakán, mert amikor már keresőképesek vagyunk, és nem járulunk hozzá a háztartáshoz, az élősködés.
2. megtanultam beosztani a megkeresett pénzemet.
Aztán két év múlva felvettek az egyetemre. Míg el nem végeztem, otthon éltem, de mellette, amint lehetett, mindig kerestem és találtam valami munkát. Annak a harmadát rendszeresen le is adtam a szüleimnek.
A csattanója a történetnek: amikor férjhez mentem, a nászajándék és a lakodalom költségein felül a szüleim a kezembe adtak egy betétkönyvet: mindazt, amit 18 éves koromtól fogva leadtam a háztartásba, titokban betették minden hónapban a nevemre egy takarékkönyvbe.
Pedig nem egyedüli gyerek vagyok, összesen nyolcan vagyunk testvérek!
Szóval így is lehet.
válasza:4 esnek:
Niki te vagy?
Vagy van egy Niki nevű testvéred?
:-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!