A szüleim miért csak a húgomat támogatják azért, mert nem csinál semmit?

- nem szeretik a párod

- nem szeretnek téged

- nem szeretik, hogy mindig is önfejű voltál

- honnan a fenéből tudjuk?

Hát már meg ne haragudjál már, de olvasd és gondold már át hogy mit írtál.

1: "24 éves vagyok Én most végeztem az egyetemen, nagyon jó ösztöndíjam volt, önálló életet tudtam kezdeni, most pedig dolgozom. Most költöztem össze a párommal és bútorozunk be egy lakást" Nos, ha ezeket figyelembe véve nem hinném hogy neked kéne a több támogatás, hiszen te már felnőtt vagy még a húgodnak , akinek szarabb az élete, több támogatásra lenne szüksége. A szüleid ebben hibáznak hiszen ahelyett hogy mindent meg adnak neki, ahelyett terelgetni kéne.

2: "mi dolgozunk, úgyhogy nem kell segítség" Akkor miről beszélünk ?

Hiába beszél a szüleivel, nálunk ugyan ez van csak nálam a bátyám van a húga helyében, és semmit sem ér ha ezt megemlítem nekik csak elkezdenek ordibálni.

(2.választ adó voltam)

Úgy tűnik nekem egyedi felfogásom van.. Hasonló helyzetben vagyok.. A nővérem most kap autót, stb, mindenben támogatják, engem alig.. De kettőnk közül én is vagyok az, aki kevésbé szorul rá.. Van, hogy valaki lassabban érik, több segítségre szorul, mire benő a feje lágya.. Nálunk a család a legfontosabb, eszembe se jutna haragudni a testvéremre vagy anyukámra, amiért ő több támogatást kap.. Büszke vagyok arra, hogy nekem megy egyedül is és hálás vagyok, amiért olyan helyzetben élünk, hogy tudják támogatni a testvérem, aki bár saját hülyeségéből, de nehezebben boldogul..

Kedves kérdező: a húgod még viheti valamire, hiába most elszaladt vele a ló, ez az egyetemen sokakkal megesik.. Szívesebben látnád őt robotolni valahol? Persze elítélendő ha valaki elbulizza az életét, de nem hiszem hogy itt erről lenne szó..Sok ismerősöm rengeteget bulizott az egyetemen, jó tanulók sem voltak annyira, de összeszedték magukat, rendes felnőtt emberek voltak.. ha a szüleid nem szenvednek kárt vele ne haragudj rájuk, amíg több segítséget nyújtanak, az egyenlőre önállóan megélni képtelen húgodnak.. persze nehéz, hogy titeket nem segítenek, de pl leülhetnél és megbeszélhetnéd tesóddal,ahogy jó testvérekhez illik, hogy örülnél, ha kicsit kevesebbet bulizna és így maradna pénze anyukádnak segíteni neked is..

Sajnos ez sok helyen így van. Sok szülő nem gondol bele abba hogy mit is tesz valójában.

Elég idős vagy ahhoz, hogy a viselkedésüket tudomásul vedd annak ellenére, hogy rosszul esik.

Azonban a tudomásulvétel mellett persze tegyél is. Ne keresd Őket addig, amíg Ők nem keresnek. Ha kérdezik mi bajod, miért nem mész haza, miért nem telefonálsz, mond el nekik, hogy nem érzed a szeretetüket, és nem akarsz a terhükre lenni. Ezen nincs anya, aki ne gondolkodna el. Ha tovább kérdez mond el a sérelmeidet. Persze ne az anyagiakra kiélezve. /remélem nem a pénz, hanem a hozzáállásuk az ami kiborít. Mert a pénzét mindenki úgy osztja be ahogy tudja./Talán így elkezdődhet egy beszélgetés köztetek, ami majd később megoldást hoz.

Nálunk is ez volt a helyzet, csak fordítva. Én nem tettem semmit, nővérem mindent jól csinált. Annyi volt a különbség, hogy nálunk nővéremet támogatták, nem engem. Tegyük hozzá, sokkal talpraesettebb vagyok mára már, mint ő, és a jég hátán is megélek, mert meg kellett tanulnom. Ő sose lesz erre képes. Nem csak rossz oldala van a dolgoknak, még akkor sem, ha igazságtalannak tűnik az ami történik velünk. :)