Csak engem idegesít nagyon az "ő még csak gyerek" érv/kifogás? Miért kell mindenre ezt ráhúzni?

Anyuka vagyok, aki a gyerekek dolgaival kapcsolatban elég megértő - egy bizonyos határig. Igen, sok mindenre lehet fogni, hogy gyerek, de ez nem jelenti azt, hogy mindig mindenhol mindent szabad.

Voltak nekem is hasonló problémáim és szerintem is felháborító, hogy egyes szülők t..ojnak a gyerekre.

Bár nekem nincsen gyerekem, de teljesen igazad van (és a válaszadóknak is) abban, hogy a gyereket nem lehet úgy felnevelni, hogy vagy elkényeztetik, vagy egyszerűen nem törődnek vele.

Képzeld, az unokatestvéremnek 2 lánya van. Igen, két lánya és egy hülye felesége, aki úgy gondolja, hogy a gyerekeket nem szabad mindenben meggátolni. Egyáltalán nem törődik azzal, hogy azok mit csinálnak. Tavaly az egyik rokonnál voltunk vendégségben, a két gyerek pont akkor kezdett el visítozni játékból, amikor beszélgettünk az asztalnál. Odamentem hozzájuk és megkértem őket kedvesen, hogy ne visítozzanak, mert az zavaró és nem halljuk egymást. Erre az anyuka felpattant és kérdezte, hogy mit csinálok? Nem szabad rájuk szólni. Még gyerekek, majd kinövik! Érdekes, hogy az idősebb családtagoknak megjött a bátorságuk, hogy elmondják neki, mennyire helytelen, hogy nem törődik a gyerekekkel. Később problémák lesznek majd velük, meg ilyenek. Nem szabad mindent rájuk hagyni. De a nő erősködött, hogy ez nem igaz. Állandóan azt mondogatta, hogy ha sokszor nem engedünk meg semmit a gyerekeknek, akkor depressziósak lesznek.

Erre a bácsikám (a házigazda) azt mondta, hogy ha így gondolja ezt a perszóna, akkor ő bekapcsolja a hi-fit és jó hangosra állítja, akkor ne panaszkodjon és ne szóljon bele, ne irányítsa az ő életét. Azt csinál, amit akar. Ez hatásos volt, mert az anyuka leállította a gyerekeit és megkérte, hogy játszanak csendesebben. :DDDD

Biztosan emlékeztek még a 4-6-os villamosos esetre, amelyikben egy gyerek rugdosta a vele szemben ülő hölgy lábát; a néni megkérte az anyukát, hogy szóljon rá a gyerekre, de az anyuka azt mondta, nem szabad mindenben meggátolni a gyereket. Erre egy rocker egy rágót nyomott az anyuka fejére, mondván, hogy őt se gátolták meg semmiben.

Sajnos manapság sok anyuka gondolja úgy, hogy a liberális nevelés a legjobb módszer, pedig ez nem igaz. Én úgy tapasztaltam, hogy az anyukák 70%-a ezt csinálja. Vannak barátnőim, akiknek van gyerekük, ők sem tartják helyesnek az ilyenfajta nevelést. Az ő gyerekeik meg vannak nevelve és nem ordítanak.

Én még ismertem gyerekkoromban a 'nem szabad' kifejezést, jelentését is megtanultam. Szóval igen, halálra idegel ez az új módi, hogy a gyerek majd mindent megtanul magától, nem szabad rászólni.

De nem szoktam zavartatni magam, anyai mivoltában alázom az ilyen nőt, plusz a gyerkőcre is ráijesztek egy nem éppen szép megszólítással. Ha meg anyuka ezen felháborodik, akkor a legédesebb mosolyom kíséretében közlöm vele, hogy most mit ugrál, én csak segítek a nevelésben,hogy a gyerek magától szarja össze magát ijedtében, és így a saját kárán tanul.

Mostanában elég elterjedt nézet, hogy mindent engedni kell a gyereknek, mert sérül a lelkivilága... Ordítanak az étteremben, a vonaton, a moziban, senkinek nem szabad rájuk szólni, mert rögtön a nyakadon van az anyjuk. Ugyanakkor elvárás, hogy az egész világ nevelje őket az anyjuk helyett, nemrég azon ment a vita valahol, hogy a parkban ne ültessenek olyan növényt, ami mérgező, mert természetesen nem a szülő dolga megtanítani a gyereket, hogy ne falja be a növényt a parkban, hanem a város dolga gyerekbiztossá tenni mindent...

Szintén lakótelepen lakom, a gyerekek mellett másik kedvencem a kutyások. Kilép a gazdi a ház kapuján, abban a percben leáll trécselni a barátosnéval, szegény kutya meg vonyít és tépi a pórázt, mert ugye neki séta lett beígérve, erre egy helyben kell állnia.

16-os: van egy ilyen rágóshoz hasonló igaz történetű sztori! :D

Barátnőm kint dolgozott Angliában 1 évig. Na, abban az országban a gyerekek százszor neveletlenebbek!

Szóval, a barátnőm az egyik boltban vásárolt és feltűnt neki, hogy két gyerek telepakolja más kosarába az árukat szórakozásból. Az övébe 20 fogkrémet tettek bele. Ő csendben visszapakolta ezeket, mert nem tehetett mást, csak annyit mondott a gyerekeknek angolul, hogy nem szabad. De ők folytatták. Mielőtt a pénztárhoz sétált, veszekedésre lett figyelmes. Egy nő megkérte az anyukát, szóljon rá a gyerekekre. De az anyuka azt mondta, ez a gyerekek dolga; amikhez kedvük van, csak csinálják ezt! Erre a nő azt mondta, hogy ha így gondolja, akkor ő megmutatja, hogy neki mihez lesz kedve, és ne szóljon bele. Fogott egy folyékony joghurtos palackot és mindkét gyerek fejére öntötte azt!!! Az anyuka köpni-nyelni nem tudott!... Annyit tudott kinyögni a végén, hogy miért tette ezt?? Azt felelte a nő, hogy, ha ehhez van kedvük a gyerekeknek, neki ehhez lesz kedve, hogy megnevelje őket! A vásárlók jót mulattak ezen és igazat adtak a nőnek (nem voltak sokan a boltban). A nő pont ahhoz a pénztárhoz sietett, ahol a barátnőm állt és közölte udvariasan az eladóval, hogy kifizeti a joghurt árát, és elnézést is kért. De az eladó nevetve csak annyit mondott, hogy nem kell, elég volt az, hogy megleckéztette őket :DDD Azt is mondta, hogy ezek a gyerekek mindig gondot okoztak (közelben laktak a szüleikkel)

Nagyon durva utolsó,mert nekem is angol ki szarokkal van nagyon rossz tapasztalatom.

Mellettünk angolok laktak a 10-12 év körüli gyerekükkel kinézek az ablakon egy csomó angol gyerek (vasárnap volt)

áll és megfeszítve nézi,ahogy egy íjjal pont a macskámat célozza meg a teraszomon.

A legutolsó pillanatban érkeztem,remegve kiáltottam,hogy ti mi f.t csináltok itt,de valahogy hirtelen csak kicsit lepődtek meg,úgyhogy kénytelen voltam a macskám élete érdekében kiugrani azonnal a földszinti ablakomon.

Na erre futásnak eredtek.

A mindennek a teteje,hogy a macska nem az utcán volt,hanem EGY MAGÁNTERASZON üldögélt,mintha a saját otthonomban akartak volna valakit ezek a kis férgek kinyírni.

Hát egyszerüen nem nyughattam megkerestem őket,a mellettünk lévő ház hátsó udvarán megtaláltam őket,be voltak parázva,mert fú ezek után,ha nem szarik be tőlem agyon vertem volna.

Közöltem angolsággal,ha a macskámnak valami baja esik én öllek meg téged.

Aztán elmenve még hátrafordulva annyit mondtam: GYILKOSOK!

Erre a legkisebb.:-Én nem vagyok gyilkos,ő a gyilkos (és a legnagyobbra mutatott,aki így a kezével mutatta neki,hogy nem ő nem)

A lényeg,hogy többet nem mertek felénk jönni,ha találkoztam velük rendesen be voltak tojva,a szülők pedig hallhatták ezt a vasárnapi jelenetet,mert baromi rondán néztek rám,de kit érdekel tűnjenek haza Angliába,ne itt gyilkolásszanak a másik magánterületén.

Ezek azt hiszik,mert angolok,máshol akármit megtehetnek.