Az anyám ilyenkor mit érez?

Anyukád túlzásokba esik túl sok olyat olvas hogy olyan depressziós emberek vannak akiknek nincsenek barátai és azthiszi hogy mindenki az akinek nincs barátja vagy túl sokat foglalkozik egy bizonyos dologgal és ezért függő.

Nekem sincsenek barátaim, vagy is vannak de nem olyan sokan és messze innen. Én dolgozom egésznap 8-10 órába ilyen melegbe mégjobban elfáradok és itthon jobbára csak pihenek nagyon nem is járok sehova, csak nagyritkán és mégsem vagyok depressziós. Szüleim se meg senki sem mondta hogy az vagyok. Csak akkor én is olvastam ezekről és kikértem egy pszichológus véleményét erről részben kíváncsiságból, és ő mondta hogy ha van elfoglaltságom és mondjuk tényleg elfáradok és pihenek otthon plusz megcsinálom amit kell az egyáltalán nem depresszió. Jó nyilván ez nem egészséges de ilyen világ van ahol az ember dolgozik mint a gép és örül hogy pihenhet egy keveset. Én barátaim sem érnek rá igazán mert ők is több műszakban dolgoznak. A szomszéd haverom is állandó délutános műszakban van, és hétvégén ha találkozunk mert ő 6+2 műszakban dolgozik. Így van amikor a hétvégéje hétköznapra esik.

Írásodból ítélve nem nagyon rajong érted anyukád, nem igazán értem az ilyen szülőket, hogy csak addig akar gyereket, amíg olyan kis cuki, meg gőgicsél?

Nagyon sok ilyet olvasok, és nagyon felmegy a pumpa bennem ilyenkor.

Bár kíváncsi lennék az anyuka szemszögére is, hogy ő hogy látja ezt.