Mért csinálja ezt anyám? Mit tegyek ilyenkor?

Anyámnak mindig ha rossz kedve van akkor odajön hozzám és addig kérdezget mindenféle hülyeségeket amíg véletlen valami olyat nem mondok amin meg bír sértődni. Félre ne értsetek, nem csúnyát, elég ha úgy válaszolok hogy nem tudom, vagy ha 2 másodpercnél tovább gondolkozom. Ilyenkor mindig megkapom hogy én egy selejt vagyok és hogy nem vagyok képes velük beszélgetni. Első útja mamámhoz vezet, aki alpbólnagyon rendes, de ilyenkor ő is utál. És azt halgatom hogy én sose beszélek velük. Ami nem igaz, mert régen mondig minden nap karestem a társaságukat. Már nem, mert akkor ugyanazt kapom és a fejemhez vágnak mindent amit az eddigi életemben elszúrtam. Ez már majd egy éve tart, és már nem nagyon érdekel, mert az is baj ha beszélek és az is baj ha nem. Csak már nagyon unom hogy három naponta végig kell hallgatni. Próbáltam mondani nekik hogy ez nem így van és szivesen beszélgetnék ha nem csinálnák ezt, de akkor a fejemhez van vágva hogy egy önző vagyok. Amúgy mamámmal szoktam beszélgeni sokat, és szeretek is, de anyámmal e miatt nem lehet. Tudom, hogy kikészítik a munkahelyén és le kell valahol vezetnie, pont emiatt nem zavart eddig annyira. De nekem már egy kicsit sok. Mit lehet ilyenkor tenni?