Miért gondolják úgy az emberek, hogy aki nem keres százezreket az ne vállaljon gyereket?

Ja, akkor értelek. Ha neked sz@r volt, legyen sz@r a gyerekednek is. Pfff

Én mélyszegénységben nőttem fel, de a fiamnak fogalma sincsen arról, milyen is éhezni, fázni.Miért???Mert csak akkor szültem, amikor tudtam, hogy neki ezeket nem kell mellettem és az apja mellett megtapasztalnia.Így is lett.

És nem lett egy elkényeztette majom, hanem EMBER lett, így nagybetűvel!

Így gondolják?

Én nem gondolom így. Én másként gondolom.

Gyerekvállaláshoz mindenképp kell:

(legalábbis magam csak így vállalnék gyereket)

-egy társ, aki velem együtt vallja, hogy a gyereknek nyugodt családi környezet kell, apa-anya, szeretet, otthon... és aki szeret engem, én viszont őt, és megtudjuk beszélni, hogy mit is akarunk egymással, és akarunk-e gyerekeket... Az ilyen egyszülős család nálam nem elfogadható, csak betegség/halál esetén.

-aztán kell egy otthon. Saját lakás vagy ház, ami vagy enyém, vagy a páromé, vagy közös. Persze ha jó a kapcsolat a szülőkkel vagy anyós-apóssal, akkor lehet náluk is lakni, ha ez tényleg egy nyugodt és biztos környezet. (Nekem ilyen nincs, mert anyám kibírhatatlan, szóval nekem magamnak kell összegyűjtenem a fészekre...)

-És kell minimum fél-egy évre elegendő megtakarítás, amiből 2-3 fős család tudja fizetni a kaját, rezsit. Ez a hirtelen jött nem várt kiadásokra, pl. természeti csapás, betegség költséges gyógyítása, vagy pedig munkanélkülivé válás esetén kell.

Kb. ennyi. És hogy a fizetés minimális vagy sokszázezer, az akkor már annyira nem oszt nem szoroz. Ha sok, akkor hurrá. Ha kevés, akkor be kell osztani, és csak arra költeni a mi fontos. Ezt meg lehet csinálni, ha a fentiek megvannak, és nincsenek nagy elvárásaink.

Persze lehet úgy is gyereket vállalni, hogy nincs lakás, hogy albérletben tengünk, és nincs megtakarítás, élünk hóról hóra... De akkor tényleg legyen a kereset havi többszáz ezer, és legfőképpen biztos! Mert ha hirtelen megszűnik, akkor annyi...

A segélyből gyereket nevelőket pedig nem tartom embernek, hanem önző és felelőtlen ösztönlényeknek.

Hát én nem értem a hozzáállásodat. Én is nyomorban nőttem fel, de inkább lenne egy kis h.lye id.óta gyerekem, minthogy az kelljen neki mondanom, hogy ennyi van, ennyit eszel... Bár a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az hogy milyen a gyerek nevelés és nem pénz kérdése. Nem értem az összefüggést amit írtál, de ha már választani kell én tényleg azt választanám.

Nem kell 100ezreket keresni, de pl. gyesből, munkanélküliből, családi pótlékból gyereket nem lehet normálisan nevelni, még ha anyucin élősködik az ember sem (látok sok ilyet) anélkül meg kb. éhenhalás... Szerintem mindenkinek megvan egy szint ami alatt azt mondja nem kell gyerek, vagy csak 1 kell. Hogy kinél mennyi az egyénfüggő, de azt sem kell elítélni, akinél magas! Az ő döntése, élete, éljen mindenki úgy ahogy akar.

Nem kell százezreket keresni.

De azt te sem gondolod komolyan, hogy gyesből és családiból el lehet tartani egy gyereket?

Egy baba, olcsóbb pelussal (havi 10.000), tápszerrel (havi 20.000), plusz egyebek mellett is (5000 ) 35.000 Ft alaphangon. Gyógyszer ebben nincs benne. Ha valaki gyest+ családit kap, az 37.000. Akkor hol az ő megélhetése?

Ha a férj dolgozik, akkor is mínuszban vannak már a baba miatt, hisz a nő jövedelme elegy a gyerekre, így a nőt is a pasi tartja el, +rezsit is fizet (ha lakbért nem kell).

Azért egy százs nettóban fejenként kell, ahhoz hogy a gyeerekl ne nélkülözzön, legyen később normális étel neki, megfelelő ruhái legyenek, osztálykirándulásra tudjon menni.

Van 2 véglet: nélkülöz, mert anyuci azt gondolja, a gyes is elég, és majd csak lesz valahogy, meg van az elkényeztetés.

De van akettő közt is.

Kedves kérdező!

Magad teremted meg az utódod létrejöttének a feltételeit. Akkor amikor az iskolában tanulsz, jó bizonyítványod van, kellően iskolázott vagy, és kapós, hogy magad választhass a munkalehetőségek között. Később már hiába siránkozol, hogy nincs munkád, keveset keresel, stb. Az élet már csak ilyen. Amit főztél, magadnak kell megenned.