Mit tegyek, hogy a párom törödjön a gyerekünkel?

Érdekes ez az oldal... Ha a Kérdező a "mi legyen, becsúszott a gyerek?!" kérdést teszi fel, akkor leharapják a fejét, ha csak rágondol az abortuszra...

Ha tényleg ennyire elhanyagolja, akkor állj a sarkadra, beszéld meg vele. Ha nem megy, akkor marad a költözés. Tényleg nem a túrórudin múlik, de a gyerek megérzi, ha nem szívesen foglalkoznak vele, ami egy anyától elég szomorú.

Érdekes, az "anyukának" bocsánatos bűn, ha szarik a gyerekére, mert a csúnya rossz apuka beszélte rá a gyerekre...

Bezzeg, ha a férfi lenne ilyen nemtörődöm, vasvillát fognának rá a válaszadók, hogy minek feküdt le a nővel, ha gyerek lehet belőle, stb.

Egy nőtől, egy anyától igenis jobban elvárható, hogy ösztönből gondoskodni akarjon a gyerekéről! Mi nők így vagyunk kitalálva! Ha nem teszi, szégyellje magát! Nem volt kötelező megtartania, nem a férfi dönt ebben végtére is, hanem a nő. Ha pedig úgy döntött, megszüli, igenis gondoskodjon róla! Hát milyen ember ez?

Már ott elhibáztátok, hogy végül megtartottátok a babát. Egy babát nem csak az egyik félnek kell akarnia, hanem mindkettőtöknek, de itt nem ezt volt a helyzet.

Ez ellen nem tudsz mit tenni, vagy magától megváltozik vagy ilyen marad a helyzet. De az sem kizárt ha tini lesz a gyerekből akkor jön rá az "anyára", hogy mi mindent elhalasztott és akkor akarná bepótolni az elhalasztott éveket, de akkor már késő lesz.

Bár mondhatod ezt neki is, hogy a gyerek igényli a törődését, szeretetét és, hogy milyen hamar felnőnek, hátha ezzel elérsz valamit.

De mindenesetre durva, hogy egy túrórudit nem képes venni...

Túl "szigorú" kommenteket kaptál. De azért voltak hasznosak is. Azokat vedd figyelembe; de aki ítélkezne feletted arra ne hallgass. Amiatt pedig pláne ne vádold magad mert megmentetted a saját fiad életét.

Most komolyan avval érvelnek hogy nem kellett volna megtartani? Kívánom az ilyen elállatiasodott embernek, hogy tudja meg milyen az ha kiderülne hogy őt sem akarta volna megtartani az anyja. Amúgy meg megszülte. Volt oka rá és ez nem csak a te felelősséged kérdező, ő maga is emellett döntött. Függetlenül attól hogy fiatal e vagy sem, akarta e vagy sem, attól még lehetne jó anya valaki. Ő maga felelős a saját viselkedéséért és a gyerekkel való bánásmódért.

Az ilyen habzó szájjal ítélkező emberek meg inkább ássanak saját magukba mélyre.

Ja és ne érezd magad tehetetlennek. Azt írod nem tudsz mit tenni. Pedig megoldás mindig van, még a legkilátástalanabb helyzetből is. Szerintem próbálj őszinte beszélgetést kezdeni az anyukával, kideríteni mit is érez evvel kapcsolatban és a saját álláspontodat is közölni nyugodtan.

Az biztos hogy örökre nem marad így, de előre lépést lehet tenni.

"Egy nőtől, egy anyától igenis jobban elvárható, hogy ösztönből gondoskodni akarjon a gyerekéről! Mi nők így vagyunk kitalálva! Ha nem teszi, szégyellje magát!"

Saját magadnak mondasz ellent. Ami ösztön az van, ha tetszik, ha nem. Ha nincs, akkor nincs. Nem lehet "elvárható".