Rám eröltetik a külföldi életet és iskolát, mit cináljak?

2 éve lakunk Hollandiában, eleinte gondoltam jó lesz, jól kijöttem a mostohaapámmal, és egyszerüen azt néztem hogy megtudnak élni stb.. de nekem akkor i hiányzott minden. Viszont úgy 1 éve mégjobban megerősödött bennem ez a vágy, hogy nem akarok itt élni, itt tanulni.. a nyelv már jól megy, B1-es szintem van, úgy fogom fel hogy a nyelvért érdemes, meg anyuék boldogok, de ez igy már 2 év után kjött belőlem, elmondtam anyunak úgy 1 hónapja, de nem érdekli.. 1 óra múlva indulunk felvételire, de NEM AKAROK ! Nem ezt a sulit nem akarok, hanem egyiket se.. én otthon akarok egészségügyibe menni.. otthon akarok lakni.. Mit csináljak? Most is ideges vagyok, sirok órák óta, anyum észre se veszi.. ő boldog hogy a lánya jól tanul külföldön.. ezt a sorsot szánják nekem de nekem ez nem tetszik, nem ezt szeretném. Haza akarok menni.. ez nem lázadás, csak vagyok elég idős ahoz hogy eltudjam dönteni mire vágyok, és az nem az itteni élet.. de nem érdekli őket.. 16 évesen, még rájuk vagyok utalva, nem tudnákl haza menni egyedül, de szivesebben velük mennék haza.. Mit tegyek hogy ne eröltessék rám? :( Nekik jó itt, de nekem nem..