19 vagyok és terhes! Mit tegyek?

Ez egy stabil, tartós kapcsolat, és szóba került már a gyerek is.

Ez van...

Ha most elveteted, soha nem tudod megbocsájtani magadnak, erre mérget veszek. Talán a barátod is pont úgy szeretné, ahogy te.

Nem kell ezt ennyire drasztikusan felfogni.

Beszélj a szüleiddel, mondjátok el, hogy mi a helyzet, és kérjetek segítséget. Szerintem mindenben támogatni fognak.

Sokak szemében gonosz leszek, de miért akkora tragédia, ha tanulás alatt esik valaki teherbe, és miért annyira laza, ha dolgozik, és úgy???

Pont úgy kéne hozzáállni, mintha munkahelyről mennél szülni. Részben így is van, hiszen dolgozol.

Egy kis kihagyás lesz, ez egész biztos, de sokan tanulnak direkt GYED/GYES alatt, kisgyerek mellett, hogy ha visszamennek dolgozni, tudják kamatoztatni az új szakmát is.

Neked is ennyit kell tenni.

Bölcsibe is be tudod adni a babát, és mellette el tudod végzeni a sulit. Akár levelezőn, estin, nappali tagozaton, stb.

A nagyszülők biztosan szívesen vigyáznak rá, elvégre akkor is ezt tennék, ha pl. dolgozni járnál kisgyerek mellett, és nem tanulni.

Ők is felfogják szerintem, hogy most az elején kell egy kis segítség, támogatás (mint a fiatal szülők 99%-nak, hát bummm!), de nem a nyakukra szülöd. El fogod tartani, főleg ha egy jó végzettség is lesz a kezedben.

A pároddal egyszerűen, röviden közöld a száraz tényt. Mondjuk így: "Terhes vagyok."

A pasik nem szeretik a két órás bevezetőket, bár a tiédet te ismered...

Elsőre lehet, hogy őt is letaglózza a hír, sőt biztos, esetleg egy-két nap múlva fog csak leesni neki, hogy apa lett.

Azok alapján, amit leírtál, nekem úgy tűnik, hogy egyrészt te szeretnéd megtartani a babát, másrészt úgy látod, hogy anyagilag kivitelezhető. Olyan szempontból nagyon jó helyzetben vagytok, hogy van saját lakás, nem kell se lakbért, se hitelt fizetni, csak a rezsit. Van bevételetek, és úgy tűnik, a szülők is tudnak támogatni, amíg nem tudtok a saját lábatokra állni teljesen. Igaz, ha meglesz a baba, neked kiesik a diákmunka, de ahogy írtad, valamelyest pótolva lenne a gyessel meg a családi pótlékkal, plusz te is kaphatsz szociális ösztöndíjat, hiszen családfenntartónak minősülsz, mivel gyereket nevelsz, szülőktől is külön éltek, más kérdés, hogy besegítenek, de azért ti már külön család vagytok. Mondjuk ha passziváltatsz, akkor ez nem jár, de esetleg baba mellett is meg tudod oldani a sulit, ha egyéni tanrendet kérsz, ilyenekre meg szokták adni.

Hát ez az anyagi része.

Viszont... ez mindenképp közös döntés kell, hogy legyen, hiszen a babát ketten vállaljátok. A szülők véleményét is ki kéne kérni, hiszen azért a támogatásukra is szükség lenne. Na meg tény, hogy fiatalok vagytok még, nektek kell tudni, hogy készen álltok-e erre, mert azért egy babával némiképp megváltozik az élet.

Stabil, jó párkapcsolatban élsz? Akkor nem kérdés, tartsd meg :) Tudod, milyen klassz lesz, amikor a gyermek már nagyobb, és te még mindig vissza tudsz menni iskolába? :)

Fiatal vagy, erős és egészséges :)

És persze gondolj arra, hogy az abortusz komoly lelki és testi megrázkódtatást is okozhat, akár évekig bűntudatod lehet, és az abortusz lehetséges végkimenetele az is, hogy többet nem lehet babád. A nagynénémmel is ez történt.

Szóval hajrá, én drukkolok neked :)

"viszont ha azt vesszük, nem költenének rám többet, mint most, mikor suliba járok." - no ez mondjuk a szülés környékére valószínűleg nem lesz igaz, de nem is ez a lényeg. :)

Adhatunk sokan sokféle tanácsot, de tényleg pároddal és szüleitekkel kéne megbeszélned.

Szüleid (ha jó a viszonyotok) nem csak anyagilag, hanem egyéb szempontból is látják, hogy mennyire álltok stabilan (pénz, kapcsolat, érettség, stb).

Sok embert ismerek, akinek 19 évesen két éves kapcsolata volt, de nagyon keveset (egyet), aki az akkori párjával van most is... ez nem ellenérv(!!!), csak arra utalok, hogy mi kívülállóként ennyiből nem tudhatjuk ti melyik csoportba tartoztok.

Mindegy...

A lényeg:

HA a kapcsolatot tényleg elég stabilnak érzed, akkor én azt javaslom tartsd meg... de valóban rettentő nehéz döntés.

Egy barátnőm nagyon korán, 16 évesen lett állapotos. A szülők egyáltalán nem támogatták, de még a párkapcsolatát sem. A fiúval összeházasodtak, ma már négy gyermeket nevelnek együtt. 28 éves, és a négy gyermeke közül 3 elég önálló, a picit kivéve. A barátnőm most harmadéves egyetemista, élvezi, hogy 28 évesen több van neki, mint azoknak, akik csak buliztak és lazultak. És még mindig időben van ahhoz, hogy tanuljon is.

A gyereknek először anyatejen és ruhán kívül kell egy hely, ahol aludhat, némi pelenka, de írod, hogy régi bababútorok megvannak, ruhák vannak, játék is van, nem lesz gond :)

Ha az ember egyébként arra várna, hogy pont ideális legyen a pénzügyi háttere egy gyermekvállaláshoz, nagyon kevesen szülnének!