Mi készteti arra a szülőket hogy teljesen rövid pórázon tartsák a gyereküket?

Mielőtt elkezdeném a beszámolómat én nem szülő vagyok és nem is a a gyerek hanem egy "ismerős", aki értelmetlenül áll az egész fölött. Adott egy lány, már nagykorú de még tanul (középiskola). Nem az a kitűnő tanuló és minden házimunkát megcsináló gyerek, amint akikről már rengeteget olvastam itt a gyk-n... :D De, a legtöbb tantárgyból teljesíti a 3-as szintet, egy kettese volt félévkor, de az átlaga közelített a 4 egész felé. Az otthoni házimunkákat megcsinálja. Hogy otthon mi folyik azt nem tudhatom, de én egy alapjáraton normális lánynak ismertem meg. Mégis a szülei olyan szinten fogják, komolyan mondom, én 13 éves koromban többet voltam kint a szabad levegőn mint most ő pedig én elég visszahúzódó gyerek voltam és sose járhattam egyedül. Nagyjából csak a boltba járhat el, ha elküldik. Mindegy hogy iskolaidő van-e vagy tanítási szünet, volt olyan hogy nyáron 6-ra otthon kellett lennie. Pedig ismernek a szülei tudják hogy a legveszélyesebb dolog amit csinálunk, az hogy átmegyünk a zebrán. xD A szülei mindig piti kis ügyeket találnak ki hogy miért nem mehet el otthonról, de ezeket most nem részletezném. Nem hiszem hogy ennyire féltenék, hiszen volt hogy a könyvtárba nem mehettünk el, pedig már meg volt beszélve... Ugyanígy volt egy kis sétálással is. Tehát még azt sem lehetne mondani hogy bulizni és lerészegedni megyünk. Nem értem. Találkozott már valaki ilyen esettel?