Szülők! Miért viselkedtek néha így, gyerekek ti tapasztaltok ilyet otthon?
Bár nem vagyok már gyerek, de itthon élek szüleimmel akik néha olyan furcsa párbeszédeket produkálnak, hogy az agyam eldobom tőle. Pl:
- xy miért ezt a csizmádat veszed fel, nem hideg?
- anya, nincs másik csizmám, ez az egy csizmám van
- persze, kezd el a követelőzés, hogy neked soha semmid nincs... nem fogok újat venni, zárjuk le a témát.
és ezt full agresszívan előadva
számtalan ilyen eset volt már, nem csak ruhával, akármivel, akárhogy, szinte napi szintü. ő kérdez, én válaszolok és kiakad attól amit hall.
komolyan néha diliházban érzem magam...
Kedves kérdező!
Egyrészt ha ilyen kérdésre reálisabb választ szeretnénk adni úgy lenne igazságosabb ha anyukád történetét is meghallgatnánk.
Azért függetlenül attól hogy anyukád mit mondana, van valami nagyon visszatetsző abban amit írsz. Szüleidet eléggé hülyének állítod be , néha diliházban érzed magad, olyanokat mondanak amitől eldobod az agyad.
Nekem nem is az a visszatetsző , hogy így beszélsz róluk, lehet hogy igazad van abban , hogy diliházat csinálnak otthon. Viszont ha Te egy intelligens értelmes embernek tartod magad , különbnek érzed magad akkor neked egy percig nem kéne ott lenned velük. Az nem elfogadható indok, hogy Te eddig fősulira jártál. Ha annyira zavart volna a „diliház” akkor elmentél volna dolgozni, mentél volna albérletbe aztán ha akartál volna tanultál volna mellette. Tudom hogy ez piszok nehéz verzió. Viszont ha felnőtt fejjel elfogadod a támogatást, miközben teljesen hülyének állítod be őket ez sajnos Téged is minősít.
Ha Te nem vagy való a „diliházba” és valóban intelligens értelmes vagy (és nem csak a száddal) akkor az említett nehezebb verziót bizonyára könnyen megoldottad volna. Az intelligencia alatt nem csak azt értem, hogy valaki jól tanul az iskolában.
Viszont ha még nem vagyok eléggé intelligens, ahhoz hogy megoldjak egy nehezebb verziót a „diliháznál”, és elfogadom a „diliház” nyújtotta előnyöket kényelmet , biztonságérzetet, stb. Akkor bölcsebb lenne csöndben maradnom, ahelyett hogy reklámozom , a szüleim, és a saját fogyatékosságaimat.
Ezt nem bántásként mondom, szinte mindannyian beleesünk hasonló csapdákba. Továbbiakban kívánom, hogy most már tényleg fenőt módon kikerülj a „diliház” effektusból. Sok szerencsét is kívánok hozzá!.:))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!