Van itt olyan szülő, akinek ennyire K-pop fanatikus a lánya? Hogy kezelitek az alábbiakat?
A lányunk most nagyon tinikorba lépett és csak a K-pop, meg a koreai, ázsiai dolgok érdeklik. Ezzel alapjába véve semmi baj nem lenne, de kicsit úgy érzem már (lehet én érzem rosszul persze), hogy eléggé kezd átmenni ilyen fanatikus módba. Tudja, hogy mi nem rajongunk ezért a zenei műfajért, mégis mindig jön és erőlteti ránk, hogy hallgassunk meg egyes zenéket. Még egyet-egyet meg is hallgatok, de amikor napjában a tizedikkel jön, akkor az már kicsit sok és ha ilyenkor azt mondom, hogy nekem ebből elég, akkor megsértődik (és aztán még nekem van lelkifurdalásom, hogy elhajtottam).
De ez még hagyján. De az, hogy amikor bejelentette, hogy őneki ázsiai férje lesz és hogy ezek a k-popos fiúk (akik agyon vannak sminkelve) milyen szépek és milyen jól néznek ki és hogy a koreai emberek a legszebbek a világon, hát az akkor egy kicsit fura volt nekem... Ráadásul annyira rátelepedett ez a dolog, hogy semmi másról nem lehet vele beszélgetni, nem tudjuk bevonni pl. társasjátékozásba, családi eseményeken is csak a nagyon kötelező ideig vesz részt, majd elvonul a kis birodalmába a többi hasonló beállítottságú kiscsajjal Messengerezni.
Lehet én képzelek ebbe sokat, mert tini és ez természetes és majd kinövi, de jelenleg nekem ijesztő egy kicsit.
Akinek szintén ilyen a lánya, hogy kezeli?





Meg nincs ekkora gyerekem, de en is voltam tini. Csak akkor epp en amerika maniaban szenvedtem es nagyon elhittem, hogy majd kikoltozok es valamelyik akkori sztar lesz a ferjem😂
Termeszetes, hogy csak errol akar beszelni, meg az is, hogy nem a csaladdal akar idot tolteni.
Ne szold le, foleg a terveit ne, hallgasd meg, max bologass ha mast nem tudsz mondani, de ez fontos idoszak neki. Ha most meghallgatod, akkor tudja, hogy bizhat benned es kesobb is majd hozzad fordul, ha akarmi lesz is.
De nyilvan huzhatsz egy hatart, nem kell mindenben engedni. Pl oke, most leultok es 1 oran keresztul mutathat neked zenet; videot, mittudomen mit, de akkor ennyi legyen eleg mara. Vagy legyen eleg 1 hetre, ahogy gondolod🤣















Én 13 éves koromtól kb. 15 éves koromig voltam kpop fanatikus. Persze, én is ott akartam élni, koreai férjet akartam, stb. Kinőttem, most már 20+ vagyok, már egyáltalán nem is érdekel ez a zenei műfaj.
A tiniknél ez gyakori, valamire rákattannak. Ez normális. A lényeg, hogy azért nem szabad őt folyton elhajtani, ha mutatni akarja, amit ő szeret, mert aztán meg később az lesz a probléma, hogy nem von bele titeket semmibe sem.
Nem kell mindent véresen komolyan venni.
Hidd el, a Koreáért epekedő lányok mihelyett realizálják, hogy milyen is az élte, meg a kultúra Koreában, 99,9%-uk menten visszavonja az ottani letelepedéssel kapcsolatos álmait. És mire összegyűjtene annyi saját tőkét, hogy Koreában esélye legyen huzamosabb időre kiköltözni, addigra rég eljön a felismerés, hogy az ottani élet nem az, amit a kpop sugall.
De egyébként ha netán koreai férje lesz, önmagában abban sem látok kivetni valót. De szerintem addig még párszor fog változni a lányod ízlése.
Szerintem majdnem mindenkinek van valami vad elképzelése tini korában. Gimi végzősként minden áron néger barátnőt szerettem volna, meg voltam veszve a hosszú, göndör hajú afro csajokért. Utána egy éles váltással meg vietnámi barátnőt akartam, el is kezdtem a viet nyelvet tanulni... aztán meg lett egy fülöp-szigeteki "barátnőm", akivel online ismerkedtem meg, tartott kb. fél évig a "kapcsolatunk", és természetesen még fényévnyire voltunk attól, hogy egyáltalán találkozni tudjunk. Aztán egy ideig a svédekért meg az izlandiakért voltam oda, végül aztán csak megkomolyodtam. Most egy gyönyörű, magyar párom van, akit mindennél jobban imádok.




















Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!