Másnak is nehéz távol élni a szülöktöl?

#10 igen, és mikor fog az ember felnőni, és független felnőtt ember lenni? Egy idő után fix hogy nem lesznek a szülők, és akkor mit csinál magával? Nem lehet folyamat egy ember közelségében lenni, és igen is sokminden magyarázhassa azt, hogy miért van messze iskolában a kérdező. Lényeg az, hogy mindenki egy szinten le kell váljon a szülőktől, és megtanuljon boldog lenni nélkülük is, mert nem lehet élete végéig az anyja szoknyája mögött megbújva.

A koli meg a legjobb eszköz arra, hogy az ember függetlenedjen. Ha egy kis ideig is, de szenved, de idővel megszokja, akkor az már tiszta haszon.

Plusz még annyit, hogy eléggé arrogáns vagy, csiszolj a modorodon.

Jah és tudod, hogy városon kívül még laknak emberek az országban? Tudom, meglepő a panelharcosoknak ez, de így van. Nem csak a városok léteznek. 😜

Szövegértés nulla, 11-es. Ha a mondatomból maga annyit bír levonni, hogy az azt állítja, hogy csak városok vannak, annak javaslom az általános iskola 3. osztályát.

Mikor fog az ember felnőni? Nem 16 éves korában! Maga 17 évesként akarja árvaságra ítélni a kérdezőt? Na gratulálok a realitásérzékéhez. "Ha kis ideig is, de szenved": Jól kapaszkodjon meg, 11-es: Nem kell az életben szenvedni. Bár tudom, hogy a maga környezetében élőknek ez a dolog ismeretlen. Köszönöm a modoromra irányuló megjegyzését, mint látja, inspirálólag hatott rám.

#12 "Nincs olyan, hogy nem megoldható. Mindenhol van reggeli és délutáni tömegközlekedés a városba és vissza."

Vannak vidéki iskolák is amúgy kolival, és vannak olyan szakok, ahova majdnem 100 km-t kellene utazni. Ahol meg van vidéki iskola, ott nagyon nincs a tömegközlekedés tökéletesítve. Pl nálunk így volt, reggel 1 és délután 1 volt a városba szervezve, ahova én jártam.

A többi meg szintén hülyeség, amit írsz. Nem kell elárvulni🤣🤣 csak le kell szakadni anyuci kebleiről, és elkezdeni egy önálló életet kialakítani, mert ez az élet rendje. Előbb utóbb szenvedni fog a kérdező, mert nem élnek a szülők míg a világ és még két nap, és ha 30 évesen kell egyedülállóként ezt megélje, lehet jobban fog szenvedni, mint most abba a nagy és csunya koliban. És miért egyedülállóként? Mert senki nem marad egy olyan ember mellett meg, akinek a szülei a mindene.

Vannak olyan szakok? Akkor ne járjon olyan szakra. Nem kell középiskolában szakosodni. Reggel 1 és délután 1. Na az pont elég.

30 évesen? Kicsit messze van a 16 a 30-tól! Szóval maga szerint akinek 16 éves korában hiányoznak a szülei, az aggszűzként vagy remeteként fog meghalni. Merész elképzelés!

IGEN, minden érző szívű fiatalnak nehéz elszakadni a szülőktől.

Ha egy 16 éves először lakik kollégiumban, az természetesen nagy változás az életében. Ha szoros és meleg családi közösségből került ki, akkor neki nehezebb, mint másnak. El fog ez múlni, hiszen majd lassan felnőtté válsz, önállóságra kell szoknod. Meg fogod szokni, és annál jobban örültök majd egymásnak, amikor haza utazol.

Azt gondolom, naponta ne telefonálj senkinek - hacsak nincs komoly, fontos közölni valód! Ezzel őt szükségtelenül zavarod, magadat bebetonozod ebbe a magány-tudatba. Talán még sajnálkozást, lelkifurdalást is okozol a szeretteidnek, aminek semmi értelme. Ne tedd!

Éppen elég, ha hetente telefonálsz, meg akkor, amikor valami jó hírt akarsz velük megosztani. Ha szükségét érzed, inkább levelet írj (e-mailt), mert azzal nem alkalmatlankodsz, és mindenki elolvashatja.

A barátoddal beszélgess többet, és keress más társaságot, elfoglaltságot is. Természetesen nem pótolja az otthont, de 16 évesen már lassan le kell szakadnod a szülőkről. Ez nem mindenkinek megy könnyen, de elkerülhetetlen, ez a normális.

Meg fogod látni, hogy ez a helyzet sokat segít majd neked az önállósodásban, az életed dolgainak felelősségteljes kezelésében. Hidd el, hamarosan felnőttebb, értékesebb, szabadabb emberré válsz, mint akik még 20 évesen is otthon gyerekeskednek. Ennek a szüleid is örülnek majd!

#14 na jó, az időmet nem pazarló egy idiótára. Igazad van. Mindenki maradjon az anyja mellett, mert az a jövő, az a boldogság forrása. Férjhez se menjen, mert ott is anyuka fog hiányozni.

Csak megjegyzés, egészséges embernek nem tetszik, hogy a párja folyamat az anyjáéknál akarjon lenni, és folyamat velük akarjon beszélni. Engem idegesítene az, ha a páromnak folyamat csak az lenne a boldogságforrás, hogy a szüleivel beszéljen. Persze kell, de az ilyenek, akik ennyire nem bírják, már elviselhetetlenek lesznek.

Engem folyamat idegesít, hogy valaki folyamat azt mondja, hogy folyamat, ami egy főnév, és nem időhatározó-szó. Aluliskolázottaknál láttam ilyet.

Maga szándékosan félreértelmez, mert különben nem tudna ellenemben érvelni. Annak, hogy valaki 16 éves korában hiányolja a szüleit, nulla köze van ahhoz, hogy mikor fog férjhez menni.

15-ös, áruld már el, hogy chatgpt-e, mert formailag az, de abból nem nézek ki ilyen kreatív szóalkotást, mint 'bebetonozod magadat a magány-tudatba'.