Apám kezd agresszívan viselkedni, impulzív, dührohamokat kap, mit tegyek?

Nálunk csak akkor "oldódott" meg a nagyon hasonló probléma a szülőmmel amikor súlyos betegségből sosem épült fel teljesen és szerintem nem mert dühöngeni, mert ránk volt utalva.

Rányomta a bélyegét az egész életünkre, az én viselkedésemre is. Van amikor sikerül tudatosan elnyomnom ezt a dühös ént, van amikor nem, de nagyon igyekszem.

33.: Írtad feljebb, hogy régebben is kötekedő volt. Ilyen lehetett már az alaptermészete is. Az öregedés ezt fel tudja erősíteni.

Valószínűleg azért éled ezt meg nehezen, mert régebben tűrhetőbb szintű volt ez a viselkedése.

Sajnos az öregedéssel, a mindenféle betegségekkel, magánnyal és az erősödő tehetetlenséggel az ilyen változás együtt jár. Főleg az idős férfiak nem képesek a nyugdíjas kort normálisan megélni, unatkoznak, mert nincs semmiféle foglalatosságuk, hobbijuk, olvasni, nevezni soha nem szerettek. Most érzik, hogy az eddigi életük nem volt sem sikeres, sem boldog, mindenkit hibáztatnak ezért, csak saját magukat nem... Azon agyalnak, ki mit követett el ellenük, ki a hibás mindenben. De még amelyik önmagát is hibáztatja, az sem lesz ettől kedvesebb. Amelyik fénykorában sem volt kellemes társaság, azon ez most elmérgesedik. Aztán vagy isznak, vagy csak mérgelődnek, kötekednek egész nap.

Ilyenkor csak komoly terápia segíthetne, de erre nincs hajlandóságuk, pénzük sem. Ez az állapot csak rosszabbodik, nincs ellenszere.

Jó volna valami tennivalót találni neki, pl. kertészkedés, öregek klubja, barkácsolás ...

A családtagoknak ki kell kerülni, nem szabad vele komoly beszélgetésbe keveredni, mert agresszióba vezet. Szomorú és szánalmas állapot, de nem lehet igazán sajnálni sem ...