Sokszor szeretnék újra gyerek lenni, sokszor viszont apa, miért van ez?

Ez tipikus "Mi lett volna ha...? Mi lenne ha ....?" kérdések

Betejesületlen vágyakról ábrándozol, olyan dolgok után sóvárogsz amik szerinted teljessé tennének, jobb lenne neked tőlük, boldoggá tenné. Ez nagyon gyakori olyan emberekkel akik elégedetlenek az életükkel.

Mert "öregszel" és egyre inkább elgondolkozol az eddigi életeden, a jövődön. Ebben a korban azért mindenki elgondolkozik azon hogy hol tart az életében és merre tovább.

Az átélt nehéz gyerekkor természetes, hogy traumát okoz, ezt fel kell dolgozni, de ezek után is szomorúság tölthet el, ha arra gondolsz, hogy bárcsak máshogy lett volna.

Ha valakinek azt mondják nem lehet gyereke, az is egy törés még ha amúgy nem is szeretett volna, mivel ez egy túl végleges döntés, amit nem maga hozhat meg onnantól. Ezt se könnyű feldolgozni, sőt sokaknak egy ilyen után jön meg csak igazán a kedve hozzá ( ez saját tapasztalat).

Az is természetes hogy tenni akarsz valamit és egy gyerek számára megadni azt, ami neked nem volt, egy jó módszer arra hogy valamit aktívan tehess, ne csak elszenvedője legyél ennek az egésznek. Persze sokaknak ez sem úgy sikerül, ahogy elképzelik, mivel nincsenek egészséges mintáik a saját szüleiktől, nem tudják ők se sokkal jobban csinálni csak sok-sok munkával és tudatosítással, sokszor terápiával stb. (Ez is saját tapasztalat)

A 38 év még nem késő gyereket vállalni és létezik az örökbefogadás is mint opció. Illetve úgy tudom a férfi meddőség nagy része kezelhető.

Szóval ezeknek a gondolatoknak az az oka hogy talán kicsit sajnálod magad a nehéz gyerekkorodért és talán vágysz az apaságra, vagy csak a döntési lehetőségre hogy akarsz-e apa lenni vagy sem. Szerintem.