Mit is tennél, aki megszült ilyent mondana a számodra?

8/16 válasz adó!

Mivel azt nem írta a kérdező, MILYEN helyzetben történt ez az eset, ezért nem lehet erre válaszolni.

Mert nem igen hiszem, hogy a kérésnél releváns lenne, hogy mikor miért is hangzott el az én számomra. Én azt a kérdést tetem fel, hogy mit is tennél te, ha ilyent mondana neked az a szülő aki megszült, vagyis akinek köszönheted, hogy napvilágra jöttél.

Adott esetben lehet nagyon is indokolt a szülő megjegyzése meg lehet teljesen alaptalan is.

Ha szabadna megkérni, akkor lennél olyan kedves és kifejtenéd, hogy mire is utal pontosan? Mert én nem is tudom, de én magam vagy pár éve azon gondolkodom miért is, és mire is mondhatta az én számomra az édesanyám ezeket a szavakat pontosan.

Sziasztok kommentálok!

Látom nagyon sok azon van, hogy én mennyi idős is lehetek valójában, és ami a legjobb, hogy nem adnék olyan tanácsot, vagyis inkább választ, ha elmúlt 16 éves, ha meg nem, akkor meg igen.

Ez miért is lényeges a kérdésemben, nem az volt, hogy én mit is tegyek XXX-sen, hanem az te miként reagálnád le, ha neked mondaná az édesanyád ezeket a szavakat.

Végig olvasva a kommenteket arra jöttem rá, hogy elsődlegesen arra keresitek a bizonyos választ, hogy melyik fél milyen is lehet a való életben, és mit is ronthatott el a másikkal szemben, vagy milyen élet útvonala az adott helyzetben amikor elhangztatott ez a bizonyos kijelentés.

Ez nem rósz, igazad is van, engem is az érdekelne vajon a miért is pontosan.

„Mit is tennél, vagyis mi lenne az a bizonyos cselekedet, amit megtennél, amikor a te édesanyád, aki megszült ilyent vágna a fejedhez, mármint te a gyermeke tönkre tetted az életét!”

Csak, hogy az én kérdésem az volt kedves kommentáló, te hogyan is reagálnád le, ha ilyent mondana neked az édesanyád, aki a világra hozott és életet adott a te számodra?

És akkor azt is magyarázza el valaki közlöttek, hogy ha 16 éves vagyok vagy az alatt akkor rendjén való a szülő e-féle kijelentése? De ugyan ez a kérdésem akkor is, ha elmúltam nem is tudom XXX talán akkor is netán rendjén és helyén is való van ez a kijelentés?

Ne érts félre, nem okoskodnék, nem is kötegelni szeretnék veletek, viszont az érdekelt engem ki mit is tenne, ha neki mondaná el az a személy, aki életet adna a számára.

Az, hogy mi miatt és mi is volt, egyetlen egy kommentáló közelítette meg, mindenki más csak találgat és olyan hibákat mond el mi igen mérvadó is lenne, hogy ilyent kijelentést tenne az a bizonyos szülő a gyermekével kapcsolatosan.

Csak, hogy azt mindenki el felejti, hogy nem a gyerek dönt a sorsáról mikor magzat, és egészen 12 éves koráig, azután már igen. Addig a szülő dönt rengeteg mindenről, akkor is, ha nem igy vélekedik a többség.

Azoknak, akik leírták, hogy a szülő ezt megalapozva mondhatta a gyermekének az lenne a kérdésem hozzájuk, hogy ha a te gyereked csinálná mind azt, amit leírtál ide a kommentben az én számomra, akkor te magad is ezt mondanád neki?

Kösz a privát, kérdező.

Segítek, mi a probléma, miért nem lehet valaszt adni a kérdésedre háttér nélkül.

Sétálsz az utcán és hirtelen sirast hallasz. Megfordulsz és azt látod, anyuka ordít a kb 3 éves gyerekkel, aki az arcát fogja és sír. Nyilván anyu lekevert neki egyet. Tudod mi tortent? Nem. Szerinted csakis anyu lehet a hibás. Mi van, ha a gyerek kirantotta magát anyu kezéből-tudom, szerinted azért is anyu a hibás-, kirohant az útra és majdnem elgazolta egy autó? Anyu hibája? Nem. Ellenben az is lehet, hogy a gyerek lassabban sétált anyu mellett, az felhozatal magát, lekevert egyet a gyereknek és elkezdett vele ordítani. Anyu a hibas? Igen.

Tudod választ adó személy. Igen annak, hogy a gyerek bömbizik rengeteg oka lehet, nem feltétlen az, hogy verbális vagy fizikai bántalmazás. Lehet csupán eleset, vagy csak éppen a három éves kor a dac korszak, és majd én hangosan hisztizek elérem amit akarok. De ha az utcán vagyok és látom, vagyis hallom akkor nézd egy az egyben arra gondolok csak is, hogy arra tanitás van, hogy a saját lábon járjon 3 évesen és ne anyuci cipelje. De ezzel nem ez sem a válasz volt.

Nekem nem mondta soha az anyám, hoyg tönkre tettem az életét. Ebből két dolog következhet: jó gyerek voltam vagy anyám türelme volt végtelen. Nem tudom mit reagálnék ha iylet mondaná, azon kívül, hogy megkerdeznem, mi az oka? Hogy barna a hajam és nem szőke? Anyu huyle. Hogy eladó vagyok és nem orvos? Anyu huyle. Hogy elloptam a félre tett penze? Anyunak igaza van. Hogy alkesz vagyok vagy drogos? Anyunak igaza van.

És köszönöm a válaszodat. Itt leírtad végre a kérdésemre a választ, hogy te mit is reagálnál, ha neked mondták volna el.

Mivel itt az a kérdés te, miként reagálnál, nem az, hogy én miként is reagálnék. Én megtettem azt amit én úgy véltem meg is kelletenem. Döntés ebben az enyémmé és nem másé. Viszont az érdekel, ki milyen módon oldotta volna meg ezt a kijelentést a szülő részéről, fügétlenül, hogy miért is pontosan.

Viszont a privátért elnézésedet kérem, tényleg véletlen volt, mire elküldtem jöttem arra rá, hogy nem jó helyen írtam a reakciómat.