Hogy hat a gyermekre ha nem a szülei nevelik?

3 éves koromtól az anyai nagyszüleim neveltek. Anya 2-3 hetente látogatott, apám iszákos volt, aztán meg is halt. Akkoriban nagyon ragaszkodtam anyuhoz, vártam őt, sírtam utána, hisztisztem, lestem az ablakból. Amikor ott volt csungtem rajta.

12 éves koromban, mikor mindkét nagyszülőm meghalt, magához akart venni, de én már nem akartam vele lenni. Jobban ragaszkodtam a nagynenemhez, szerencsére figyelembe vette a gyamhivatal és nem voltam kényszerítve. Nagynénémmel többször találkoztam, jobbam szerettem, hozzá kerültem.

31 éves vagyok, szoktunk néha anyuhoz menni, fel is hívom, beszélgetünk, elvagyunk. Mint egy ritkán látott rokon.

Mivel idősek neveltek, nekem is sok dologban öregesebb felfogásom van. Szigorúak voltak, furcsa szabályaik voltak (nappal nem lehetett a szobában lenni, csak este. Addig csak a konyhában, előszobában). Sokszor ki is kaptam, mert nem volt hozzám tirelmuk, annyira hisztis voltam. Akkor még nem értékeltem őket, utáltam, hogy engem nem az anyukám nevel, de mostmar tisztábban látok. A mai napig nekik tartozom a legnagyobb hálával, amiért 70+osan magukhoz vettek az intezetbol.