Miért van az hogy ha anyámmal kell egy légtérben lennem
200 lesz a vérnyomásom?
Figyelt kérdés
25 éves vagyok soha nem volt az anyámmal jó viszonyom. Kicsi korunkban engem és a bátyám össze vissza vert a véres volt az első számú fegyelmezési módszer mindenre. Mellé jehova tanúja is ott persze a szépet mutatja és ebbe próbált minket nevelni de mi "hálátlan szemétládák az első adandó alkalommal megléptünk tőle pedig ő mindig csak jót akart nekünk" Sokáig azt is titkoltam hol lakik albérletben mert fenyegetni próbált hogy költözzek haza meg ha nem adok magamról életjelet rendőrt hív hogy eltűntem. Természetesen nem reagáltam ezekre mert tudtam hogy semmit nem tehet már hisz nagykorú vagyok nem tud haza rángatni szimplán hülyének néz. Közben férjhez is mentem amit szintén ellenezni próbált ritkán látogatom már az utóbbi években mert a látogatás a sápítozásáról szól. Hogy neki a legrosszabb az élete mert neki a legnehezebben ő dolgozik a legtöbbet az univerzumban neki fáj a lába a legjobban stb. Ilyenkor mikor ennyit panaszkodik nonstop érzem hogy egyre idegesebb leszek és más helyzetekben soha nem leszek ilyen ideges. Várja tőlem a sajnálatot amit mersze nem kap. Most várandós vagyok nagyon sokat durván veszekszek vele. Ha nem az van amit akar pl elmondom nem kell naponta jönni ne jöjjön nekünk nyugalom kell és ha megszületik a baba akkor pláne nem akarom itt látni sírva fakad hogy de amikor ő terhes volt neki is szüksége volt az anyjára. Meg az ő anyja is megverte őt mégis szerette az anyját. Ilyenkor is érzem annyira ideges vagyok izzadok érzem remeg a kezem és legszívesebben felpofoznám. Mondtam neki semmi közöm hozzá őt verték vagy nem én nem ezt éreneltem és nekem ebben az időszakban csak a férjemre van szükségem. Legújabb hisztike most hogy nem küldök képet a hasamról és mondta ha elindul a szülei azonnal szóljak. Mondtam nem fogok szólni csak ha megszületett. Erre is elkezdett erőltetetten bömbölni én meg otthagytam ahol van. Utálatot érzek nagyon iránta undorodok tőle. Soha nem vagyok ilyen ideges és dühös csak ha vele kell beszélnem. Ha nem válaszolok az üzenetekre ami gyakran előfordul sírva fakad hogy azt hitte meghaltam vagy elájultam.
szept. 24. 09:45
1/8 anonim válasza:
Sajnalom, ez szornyu lehet.
Nincs mas megoldas, mint levalni rola: minimalizald vagy szuntesd meg a kapcsolatot idolegesen (mondjuk egy evre).
Megmondhatod neki, hogy miert, de nem kotelesseged.
Undorito, onreflexiora keptelen ember az anyad.
szept. 24. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Nem kell beenged anyádat, nem kell találkozz vele.
szept. 24. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Én nem értem ezt a kérdést.
Miért kell egy légtérben lenni?
Nem kell. Nyilván te saját magadat sem szereted, ezért hagyod ezt. Innen indul sajnos. Ez több év pszichoterápia. Sürgősen menj el, mert a gyereked látja a legnagyobb kárát majd.
szept. 24. 11:18
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 anonim válasza:
Az ilyen szar emberrel sajnos meg kell szakítani minden kapcsolatot.
Telefonszám és e-mail letiltása, ha nagyon muszáj, akkor költözés, stb.
szept. 24. 11:30
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
Attól, hogy az anyád meg hogy kiszült magából, még egyáltalán nem kötelező foglalkozni vele. Ha ezt váltja ki belőled, töröld ki az életedből.
szept. 24. 11:41
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Meg kell vedened a gyerekedet ettol, ilyen nagyanyja nem lehet.
Most szuletett babam, 5 hetes, es rajottem, hogy ha most nem allok ki magamert, akkor ugyanezt a megalkuvast fogom tanitani a gyerekemnek.
szept. 24. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
1. Kapcsold ki az a kur va autocorrectot
2. Minek látogatod / minek engeded be magatokhoz anyádat, ha úgyis csak felidegesít? Itt te vagy a hunyó. Nem engeded be és kész, ha meg ott fog dörömbölni, rendőrt hívsz rá.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!