Mit mondhatnék erre a gyerekemnek, azon kívül, hogy "én megmondtam"?
A legidősebb lányom 2 éves volt, mikor az apja elhagyott minket. Később megtudtuk, hogy egy tőlünk 80 km-re lévő településen lakik, de nem tartották a kapcsolatot egészen egészen tavalyig (néhányszor beszéltek pár mondatot és a lányom tudta, hogy ő a biológiai apja, és ennyi). Szóval tavaly megkereste a lányomat és bár én elleneztem és óva intettem tőle, a lányom mégis meg akarta ismerni és beengedte az életébe. A vége pedig az lett,hogy áprilisban kölcsön kért a lányomtól 600ezer forintot 1 hónapra, de még mindig nem fizetett vissza belőle semmit. Azóta vége van a mintaapaságnak is, nem is találkozik a lányommal, és telefonon,interneten is nehéz elérni, ha mégis akkor csak kifogásokat gyárt, hogy miért nem adta még vissza a pénzt és lerázza.
Erről az egészről csak most szereztem tudomást, mert nemrég mondta el a lányom, hogy mennyire átverte az apja, és naponta nekem sírja el a bánatát. Pedig én előre megmondtam neki, hogy milyen, ha elmondja,hogy pénzt kért tőle előre megmondtam volna,hogy erre számíthat. De nyílván nem mondhatom mindig ezt. Mivel vígasztalhatnám?
válasza:
válasza:1. Segíts neki a pénzt visszaszerezni, pl magyarázd el neki, hogyan tud fizetési felszólítást küldeni. Sok esetben ez segít abban, hogy fizetni kezdjen az adós.
2. Ne mondd azt, hogy "ugye én megmondtam", mivel kíváncsi volt az apjára, neki kellett ezt megtapasztalni. Inkább mondd azt, hogy sajnálod, de reméled, már ő is látja, milyen ember az apja, és nem szavaz neki többet bizalmat, legalábbis anyagilag semmi esetre sem. Végül erősítsd meg abban, hogy ti mindig szeretni fogjátok és számíthat rátok a bajban.
válasza:Bocsi, de ezt ne mondd neki. Az "én megmondtam" sehol nem segítség, pláne nem egy ennyire komoly csalódásban. A lányod természetes, hogy meg akarta ismerni az apukáját, mert az természetes. Emellett neki két évesen kb. az első élménye, hogy őt elhagyták, eldobták és az ezzel járó értéktelenség. Szuper, hogy van egy nevelőapja, de ezt a tudatot sajnos ez nem törli el.
Most ez az elhagyás megduplázódott, hiszen az apukája őt most csúnyán átverte. Ő most nagyon szomorú. Akár igazad volt, akár nem, ő most nem erre kíváncsi, hanem fájdalmat érez. Az anyukája vagy, vigasztald meg. Ha kell sokszor.
válasza: válasza: válasza:Hát, ha nekem ezt mondanád, akkor veled se tartanám a kapcsolatot...
Te ezt nem érted: neki ő az apja. Neked egy férfi, akivel egyszer dugtál.
válasza: válasza: válasza:Én biztos nem hagynám.ezt annyiban. Ha kellene,felvenném én a kapcsolatot az apukával,vagy bármi,de amit a gyerekem összekuporgatott,azt egy ilyen tróger miatt nem hagynám veszni.
Ez hogy én megmondtam,nekem.annyit jelent,hogy old meg magad. Ami jogos,csakhogy itt voltak érzelmek is,ami miatt a lányod befolyásolhatóbb volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!