Hogy magyarázzám meg a 6 éves gyerekemnek, hogy az anyja férjét csak a nevén szólítsa és tegye hozzá, hogy "apa"?

Akkor nehéz dolgod lesz. Mindenesetre tartsd szem előtt, hogy a gyereked csak áldozata ennek a helyzetnek, nem okozója. Ha bárkire is haragszol emiatt, a gyerekedre ne!

Esetleg annyit mondj el neki, hogy az apukája te vagy és egy embernek csak egyetlen apja ill. anyja lehet. De ha így jön a szájára, mert egész héten így KELL mondania, akkor ne legyél rá mérges és ne éreztesd vele, mennyire rosszul esik.

Esetleg próbálj beszélni a volt feleségeddel erről, de tapasztalatom szerint aki ilyen ostobaságot erőltet, azzal úgyse lehet szót érteni.

Meglehet, hogy a kisgyerek úgy érzi, hogy mindig kell mellé egy 'apa' is, nem csak anya. Te már ritkábban vagy a képben, ő meg úgy tűnik, elfogadja az új apukát, örül a család békéjének, az ölelésnek, nehogymá' ne szabadjon neki ezt a szót arra a férfira használnia, aki az ideje zömében jelen van!

És lehet, hogy játszmáznak vele, és megkövetelik az általa nem kívánt apázós megszólítást, de ezt se a gyereken kérd számon!

Nemcsak a házasság megtartásának vannak előnyei és hátrányai, a válással is így ven.

Érdekes, nálunk a rokonságban volt hasonló eset, csak ott együtt sem élt az anya a gyereke apjával. Hasonló korú volt a gyereke, mikor összejött a későbbi férjével. A gyerek mégis a keresztnevén szólította egész életében a nevelőapját. Pedig nagyon szerették egymást kölcsönösen, és abszolút családként funkcionáltak.

Akárki akármit mond, ebben dologban az anya és annak új párja mindenképpen sáros!

Nekem van ismerősöm, akinél ugyanígy xy apának hívja a gyerek az új férjet. Nem mondták neki, hogy kell, nem is céloztak rá neki, egész egyszerűen csak a gyerek elkezdte mondani. Nyilván vele tölti minden napját, gondolom itt is az új pár esetleg hozza viszi, minden. Max kérdezz rá finoman, hogy miért igy szólítja, de nem hiszem, hogy ez baj lenne. Attól még a gyerek ugyanúgy szeret Téged, tudja hogy te vagy az apja.

A másik, én mindig keresztnéven szólítottam a nevelőapámat, de számomra ő az igazi apa (a vérszerinti egy alkoholista f.sz volt), most hogy van gyerekem, ő is papának hívja, nem a vér miatt lesz valaki apa vagy nem apa, hanem azért, amit tesz a gyerekért.

Ha a gyerek azért szólítja így, mert neki így esik jól, akkor inkább örülj, hogy valaki olyannal éli a mindennapjait, aki szereti, megtesz érte mindent, nem próbálja elnyomni, mert hidd el, sokkal rosszabb lenne, ha mindig azt hallanád, hogy bántja, vagy korlátozza...