Azt meg lehet érezni, hogy valaki nem akart/nem tervezett gyerek?

Igen, ezzel nem véletlenül foglalkozik a pszichológia.

Nyilván nem mindegy, hogy a terhesség ténye megrázó, aztán onnantól szeretetben várják, meg az sem, ahol mélyen végig ott van az elutasítottság.

De az már a szakmában teljesen elfogadott álláspont, hogy már magzati korban elszenvedünk traumákat. Sőt, az anyánk, felmenőink traumáit is hordozzuk tovább a génjeinkben (ezt Holokauszt-túlélők utódjainál is igazolták).

Ha nem szeretik a gyereket azt azért levágja. Viszont ez nem = azzal, hogy tervezett volt-e vagy sem.

Én sem voltam tervezett, mégis szeretetben neveltek fel a szüleim.

Engem terveztek, mégis úgy nőttem fel, hogy végig azt éreztették, bár ne születtem volna meg.

Ha egy szülőpár alkalmatlan a gyerekre, akkor tervezheti, akkor is alkalmatlan marad.