Régen is divat volt ez a mártíranyaság vajon?
Nincs gyerekem, igen, bevállalom, hogy olyasmibe pofázok bele, amiben nincsenek tapasztalataim és nem vagyok kompetens. Ugyanakkor a napokban elfilóztam azon, hogy amióta az ember, mint faj létezik, mindig születtek gyerekek, akik felnőttek, nekik is lettek gyerekeik stb. Manapság akárkivel beszélek, vagy olvasok egy blogot, mindenhonnan az köszön vissza, hogy a szülés után egyetlen egy lehetősége van egy anyának, az első 2-3 évben 0-24-ben SZOLGÁLNI a gyereket, (meg utána is) és hog yegyszerűen ez így helyes és nincs más alternatíva. Hogy szószerint egy anyának nem lehet még egy perc "énideje" sem, még a wc-re való kimenetel is logisztikát igényel. A kölök állandóan ordít, az anya a tehetetlenség összes árnyalatát átéli, állandó túlaggódás, túlféltés, pánik, para stb. Hogy naponta vagy hetente méricskélni kell a baba súlyát és megvan, hogy hány grammot kell(sic!) gyarapodnia, mert ha ettől eltér, kicsit is, akkor egyből biztos halálos beteg. Az etetések, fürdetések is másodperc pontosan ütemezettek, amiktől eltérni egyszerűen tilos, nem lehet. Stb.
És lehetne sorolni a mai kor anyai hozzáállás-trendjét.
De vajon a középkorban, vagy a reformkorban, de akárcsak a huszadik század közepén pl. mindig ez volt? Már a barlangban a neandervölgyi ősanya is egy paragép volt és a napóra szerint fektette a gyerekét? Vagy a nomád, honfoglaláskor előtti időben a jurtákban. Ott is ott lakott az örökös aggódó fontoskodás és helikopterezés? Vagy hogy volt ez a szocializmusban, vagy korábban az ipari forradalom idején? Az emberiség nem pusztult ki. Az anyai gondoskodás természetes, szükséges és normális. Bizonyos szintig. De nem a ló túlsó oldalán. De az aztán egy külön kérdést megérne, hogy a nagyobbacska gyerekekből mik nevelődnek.
De most nem az a kérdés, hanem az, hogy régi időkben az anyák hogyan kezelték az anyai ösztön és valóság, az élet kontextusát?
Hihetetlen, de régen nem volt ennyi elvárás az anyák felé. Mármint, hogy a gyerekét kiszolgálja.
Az asszonyi lét " mellékterméke" volt a baba, az élet velejárója, de nem az életük közepe.
Ha megszoptatta és tisztába tette, akkor mindent megtett, ami egy jó anyától elvárható. Ha jobb anyagi helyzetű volt, akkor még ez se saját maga tette, mert dajkára bízta a gyereket.
A bölcsőt lábbal is lehetett ringatni, a keze szabad volt. A nagyobbacska gyereket, hogy ne legyen láb alatt állókába ( nem járóka!) tették, hogy ne legyen láb alatt, vagy ne sodorja magát veszélybe.
Az anya többnyire közel volt, hallotta a hangját, látta, ahogy dolgozik, de nem a gyerek volt a tevékenységek fő tárgya.
"Manapság akárkivel beszélek, vagy olvasok egy blogot, mindenhonnan az köszön vissza, hogy a szülés után egyetlen egy lehetősége van egy anyának, az első 2-3 évben 0-24-ben SZOLGÁLNI a gyereket, (meg utána is) és hog yegyszerűen ez így helyes és nincs más alternatíva"
Nem tudom, te milyen körökben mozogsz, de én kétgyerekes anyaként egy csomó "anyatárssal" körülvébe egyáltalán nem hallok, olvasok ilyesmit, még itt gyk-n is csak 1-1 hülye tolja ezt a kérdések alatt.
Szerintem téged szimplán valamiért fusztrálnak a gyerekek/gyerekes anyukák és ezért bemagyarázod magadnak, hogy mindenhol ezt olvasod :D
6, még pici gyerekeim vannak, én gyerekvállalás előtt se találkoztam ezzel, max. itt a gyakorin néhány kommentben.
Ismétlem, konkrétan 2-3 gyerekes anyákkal vagyok körülvéve csokos környéken lakva, a családban is van gyerek a miénken kívül és sehol nem látom ezt, hogy a gyerek feneke szó szerint ki lenne nyalva, meg semmi mással nem foglalkoznának, sőt, itt mindenki adja le szívesen őket a nagyszülőhöz is.
Nem, még az '50-es években sem úgy álltak a gyerekhez, sem a fizikai, sem a lelki szükségleteihez, mint manapság. És nem, nem a régi volt a helyes szemlélet.
Ugyanakkor a mártíranyaságot válasszuk le azokról az anyákról, akiknek ez a két fentebb írt szempont ma fontos, és mellette saját magukat is tisztelik, szeretik.
Friderikusz YouTube csatornáján van fent egy Mindent a generációkról nevű podcast sorozat, az nagyon jól összefoglalja a dolgokat.
#9
Veleményem szerint meg pont a régi nevelés volt a jó.
Néz meg a régi embereket. Udvariasság, etikett, illem, kötelességtudat.
Mostaniak.
Neveletlen, önző, agresszív, céltalan, tahó.
Persze mindkét korban voltak eltérések ettől de a nagy többségre igaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!