Nincs aki büszke lenne ràm. Miért?

Megpróbálok rövid lenni, és nem rizsázni.

Szóval 18 éves lány vagyok, (szám8tson ez bármit is)

Jelenleg egy Technikumban tanulok, 3-4-es tanuló vagyok

Mellette a jogosítványt csinálom, és dolgozom.

Folyamatosan azt hallgattam eddig egész életemben, hogy sz@r amit csinálok, max egy kukás lesz belőlem. Lényegében akrámibe belekezdek, az csakis szar lehet apám szerint. Nem igazán éreztem, hogy támogatna, bíztatna, vagy akárcsak egy percig is elhitette volna velem azt, hogy egy kutyasz@rnál azért valamicskével többet érek.

Dolgozok, amit az előbb is említettem arra se voltak jó megjegyzései. Bolti kisegítő vagyok.

Ilyenkor a laikus azt mondaná, hogy üljek le vele beszélgeti, hogy miért gondolja ezeket rólam? Miből feltételez ilyeneket, stb.

Őszinte leszek ilyenkor csak elvonulok a szobámba,mert tudom, hogy felesleges lenne ez a beszélgetés, aminek nem lenne jó vége a részéről.

Egyszerűen azt érzem, hogy senki nem büszke rám, próbálok megfelelni fűnek-fának, és valahogy mégsem megy.

Minden nap magamat ostrozom, hogy miért nem büszke rám senki, ha megteszek mindent, amit tudok?

Lehet gáz, de nagyon szükségem lenne arra, hogy valakinek végre megfeleljek, és ne csak akkor mutassa ki a szeretetét, ha kapok egy jó jegyet a suliban, vagy valamilyen hasonló dolgot.