Szerintetek hibásak a szüleim hogy nem vették észre az asperger szindrómámat gyerekkoromban?
27 évesen 2 hónapja diagnosztizáltak már olyan szintű lett a problémám amivel foglalkoznom kellet és magamtól jöttem rá mi a gond amit utána pszihiaterem megerősített.
Egész addig valahogy kin szenvedések között de eleldegeltem kérdések nélkül.
Egész gyerekkorom egy antiszocialis szenvedés történet volt szüleim látták más vagyok mégis inkább úgy voltak vele boldoguljak ha tudok párszor eljutottam gyerek pszichológushoz a fura viselkedesem miatt de azok nem csináltak semmit csak szüleim nyugtattak.
Rengeteg fura dolgom volt amit szüleim láttak én biztos vagyok benne hogy sejtették mert nagyszuleim is gyanakodtak ilyesmire szuleim mégse jártak utána pedig főiskolát végzett nem buta szüleim vannak és a 2000 évek közepéről beszélünk amikor már volt ilyen hogy autizmus.
Rengeteg bennem a kétely sajnos mivel azt gondoltam normális vagyok sok olyan dolgot tettem ami nem volt normális és óriási bajba sodortam saját magam és mindez azért mert más vagyok.
Ha gyerekkorban kapok diagnózist lehet más lett volna az életem mindig ez jár a fejembe.
Ez lehet igaz mert akkor mondta volna ügyvédem ha tévedés jogi kategória lehetne szóval ez valószínű nem lehet
De azert ez a jogi paragrafus érdekes
lehet ez egy kiskapu vagy nemtudom.
Amúgy csak a kóros elmealapotott mondta ügyvédem is hogy az igazságügyi szakvélemény alapján valóban a cselekmény vonatkozásában valoszinusitheto.
Amúgy tudom egy percig nem fogtok sajnálni de ha a helyemben lennétek azonnal meg is olnetek magatok.Az a szörnyű abban az állapotban amiben vagyok hogy az ember vágyik az emberi kapcsolatra vágyik az érintésre és a szexualitásra de nem tudja megkapni.
Ma pl elmentem prostizni jó is volt kedves is volt a hölgy el is élveztem de most olyan ürességet érzek magamban .Beszélgettünk is a prostival kérdezte is hogy hogyhogy nincs barátnőm ilyen fiatalon, kitaláltam valamit mert mégse mondhattam hogy azért mert csak gyerekekkel tudok érzelmi kapcsolatokat kialakítani .
Fel nem fogjátok hogy ez mennyire rossz hogy van bennetek vágy fiatalok is vagytok de még barátkozni is képtelen vagy felnőttekkel nemhogy felnőtt novel érzelmi kapcsolatot kialakítani.
Aztán 3 eve vagyok egyedül prostizast már most unom és már át akarok térni lingham masszázsra rájöttem hogy jobb több benne az interakció de az se pontolja amit nemtudok megkapni.
De értitek ez így nem igazán élet kötődések nélkül úgy hogy vágysz is rá de nem tudod megkapni.
És még élek 20 30 40 évet ötletem sincs mi tévő legyek nincs jövő kilatasom akkor se ha felmentenek.
Senkivel se tudtam érzelmi kötődést kialakítani se anyámmal se a testvereimmel tisztelet van bennem és kötelesség tudat de igazából nincs olyan érzelmi kötelék és az a röhejes hogy senkivel se volt egyedül lányommal van még az anyjával volt ameg kisebb volt és ennyi ..
És ez az érzelmi kötelék sokkal fontosabb mint a nyers szex .
Ennyit szenvedni csak kevesek szenvedtek mint én inkább lennék pszihopata azok nem éreznek semmit
Az autizmus sokkal rosszabb mert vágysz mindenre de sose kaphatod meg
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!