Szülők, to mit reagálnátok arra, ha a jelenleg szobát bérlő gyereketek, akivel rossz viszonyotok, visszautasítaná azt, hogy a szülei és a nagyszülei vegyenek neki lakást, ami egyébként neki is egy nagy segítség lenne?

Nagy valószínűséggel erről a "rossz viszonyról" egészen más egy ilyen helyzetben a szülő véleménye, mint a gyerekének.

Simán elképzelhető, hogy a gyerek nem tud feldolgozni vélt, vagy valós sérelmeket, nem tudják egymással megbeszélni, mert egyik félnek sem erős a konfliktus kezelő képessége, de ettől a szülő még szereti a gyerekét, hiszen akit nem szeretünk, annak nem akarunk lakást venni.

Az is lehet, hogy a szülő rosszul szerette a gyerekét, nem azt nyújtotta neki, amire annak szüksége volt, de ennek lehet oka pl a generációs különbség, a más nevelés. Vannak olyan szülők, akik azt gondolják, ha adnak a gyereküknek egy lakást, azzal kifejezik a szeretetüket, miközben a gyerek érzelmileg elhanyagoltnak érzi magát, de vannak olyan gyerekek is, akik követelődzők, hiába kapnak elég érzelmi támaszt, ha a szülő nem segít eleget anyagilag, elégedetlenek. (Sok ilyen posztot olvastam itt)

Számtalan oka lehet egy ilyen helyzetnek, de az biztos, hogy a szülő egy ilyen gesztust nem tesz olyankor, ha ő is úgy érzi, végérvényesen megromlott a kapcsolata a gyerekével, viszont ha a gyerek elutasító, annyit tud tenni, hogy tudomásul veszi, a gyereke eltávolodott.

Erre a reakcióra nincs jó válasz, maximum csak tudomásul venném, ha ilyen történne.

Mit kéne reagálni erre?

Ha a gyerek okán romlott meg a kapcsolat, akkor eleve fel sem ajánlom neki hogy fizetek egy lakást, ha a szülő volt a hülye, akkor pedig őbenne nem merül fel, hogy talán balfsz voltam és ezért nem igazán áll velem szóba a gyerekem...

nálunk a kettes eset áll fenn, okkal nem tartom anyámékkal a kapcsolatot, de pl gyerekkori barátnőm 17 évesen felcsináltatta magát, 18 évesen lelépett és azóta sem láttuk.

Szulo vagyok, exferjem gyerekei nagyok, ott rossz a kapcsolat, de ua penz kell csak mennek hozza. Es ha lakast emlitene nekik, hogy vesz, akkor ha mondanank is ilyet neki eltelne egy ev es hizelegnenek, hogy hol is a lakas :-). Annysizor vegigneztem ezt, sokkal kevesebb osszegert regen is.

Igy egyrészt azt gondolom, nincs az a gyerek, aki ha lakast akarnanak neki venni, ne lenne kepes, ha nem is azonnal, de x ido mulva atgondoltabban elfogadni. (Aki meg megis ilyen az ellen valami orbitalis bunt kovethettek el a szulei, de jelen peldaban a nagyszulei is vagy egyszeruen a gyerek hiaba 22 eves meg megrekedt valahol egy ovodas vagy egy lazado kamasz szintjen es fogalma sincs meg se a munka vilagarol, se az ingatlanok ararol, fenntartasarol stb.)

En ilyen esetben, latva (hallva), hogy gyerekem teljesen felreerti a "gondoskodasomat" (mert en rossz viszony ellenere is fontosnak ereznem, hogy ha hamarabb van anyagilag lehetosegem egy lakast biztositani a gyerekemnek, mint hogy ahhoz csak a halalom utan oroksegkent juthasson hozza, akkor bizony nem erdekelne, hogy milyen gyerekes megjegyzest tesz (mert ez az, hogy ne most akarjak jo kapcsolatot apolni), mert az en ertekrendem szerint nem a jo kapcsolatot akarok ezzel apolni, hanem mivel a gyerekem, aki viszi tovabb a genjeimet, segitenek neki az eletkezdeseben anyagilag ezzel. Persze rosszul esne, hogy beszol, de felajanlanam, hogy gondolja ujra vegig, beszelgessen a barataival ok mit gondolnak egy ilyen sziturol, ok elfogadnak-e ha anevere kapnanak egy ingatlant es hivjoj fel ket honapon belul es akkor johet velem egyutt nezegetni lakasokat, ahol o szeretne, meg amire van penz.

Ha meg nem jelentkezik, akkor megvennem az elerheto legidealisabb ingatlant, ami kiadhato, jo helyen van, kesobbiekben jol ertekesitheto es megvennem a sajat nevemre, majd kiadnam alberletbe es a befolyt alberleti dijat eltennem egy kulon szamlara es ha ugy adodik, hogy majd sikerul rendeznem a gyerekemmel a viszonyt x ev mulva vagy majd 3 ev utan ujra jelentkezik, hogy hazasodna, megis kellene a segitsegem, akkor vagy a befolyt osszeget vagy az ingatlant odaadnam neki. (Mert ki tudja addigra lehet en sertodnek be gyerekesen es mondanam, ha nem kerestel eddig es nem kellett, amikor en ajanlottam, akkor ne gyere nekem a noddel/pasiddal kuncsorogni :-D.

Ha meg nem javul csak romlik a kapcsolatunk, akkor meg ha megoregszem es a gyerekem tovabbra is "tavoli idegen", akkor az oregek otthonaba pont jo beugro lenne a lakas es a felretett penz is.

Röviden, hacsak nem drogos bunozo a gyerekem, ha tehetnem kegvennek egy lakast neki, de a sajat nevemre, azt majd ugyis orokli vagy kesobb is a nevere lehet iratni, ha rendezzuk a kapcsolatunk. Azaz nem erdekelne mit mond.:-)

Szerinted hány rossz szülő van a világon, aki be is meri vallani, hogy rossz szülő?

Egyébként mit kellene reagálni? Ha a fenti létezne, akkor be lehetne látni, hogy a kapcsolat rosszabb, mint gondolta, a manipuláció, pénzzel visszaédesgetés sem működik már.

18

Nekem mondjuk nemhogy rossz, konkrétan nincs semmi kapcsolatom apámmal úgy 30 éve. Őszintén szólva azt se tudom, él e még, de nem is érdekel. Ha kiderulne hogy meghalt, nekem nem kellene semmi az örökségből. 50 éves vagyok.

4-es, minden kontrollmániás szülő kedvence az egzisztenciális sakkban tartás, én jó párszor láttam már ilyet, hogy amint a gyerek elkezdi eltartani magát, gyorsan beédesgetik egy csak neki vett / bérelt ingatlanba, aztán az ,,amíg az én kenyeremet eszed" helyett jön az ,,ezt érdemlem azok után, hogy elindítottalak". Tandíj fizetése, egyetem alatti lakhatás biztosítása ugyanez.

Én volt, hogy egy kisbuszban kényszerültem aludni hónapokig, mégsem fogadtam volna el semmiféle ingatlant egy rokontól sem, pont emiatt, rövid időn belül jött volna a rendszeres beleavatkozás a dolgaimba, kapcsolataimba meg a zsarolások úgy, mint előtte.

Szóval igen, van az a szint, aminél a reggeli ébredés után a fagyott innivalódat kiolvasztani, majd elkezdeni a napod is jobb, mint ilyen szülők hatósugarába kerülni. Én szó szerint így voltam vele.