Bántalmazó apa. Mit tegyek?

Anyád pont olyan bűnös, mint az apád. Nincs más rokon? Kirándulni még mindig jobb, mint otthon. Ahhoz nem kar kell, hanem láb. Utána vissza az iskolaigazgatóhoz, hogy mit intézkedett.

Anyádék milyen lakáskörülmények közt laknak?

Hát, mégis csak jó lenne, ha elmennél kirándulni, addig sem otthon vagy, és nyugodtan meséld el annak, aki kérdezi, hogy apád miatt néz ki úgy a karod, arcod. Persze nem kötelező, de lehet.

Orvosi ügyelet nincs a környéken, oda ma is elmehetnétek, hogy vegyenek fel látleletet, de legalább fotózd le, vagy ismerőssel fotóztasd le a sérüléseidet, ha neked nincs rá lehetőséged.

Tehát még mindig a telefonálgatásnál tartotok, és nem ott, hogy anyád a gyámügyhöz fordult volna, és még mindig nem kértetek látleletet. Ez az!

Apádnak van esze: meggyógyul mindened, addigra meg tényleg letagadhat, hivatalos bizonyíték meg semmi ellene, és mehet a játék tovább, sőt meg is bosszulja, de ezután már figyelni fog arra, hogy kevésbé legyenek külsérelmi nyomok, de a dolog éppen úgy fájni fog, sőt.

Te se szólítottad fel az anyád, és te se mentél el egyedül. Végül is minek. Ha itt sirdogálsz a gyakorin, ill. az anyukád egyszer-kétszer telefonálgat az apukádnak, akkor máris minden megoldódik, akkor az apukád máris nem lesz személyiségzavaros, máris megtanula kezelni az indulatait...

Végülis ez is egy lehetőség.

A helyzet az, hogy mi már csak isméelni tudjuk magunkat, hogy mit kell tenned, tennetek, de megtenni neked, nektek kell. ha nem teszitek, az a ti felelősségetek, bajotok.

Én elmondtam mindent többször is, újat nem tudnék mondani, viszont bosszan olvasni ezt a tehetetlenséget, úgyhogy a kérdést nem követem tovább.

Van még ahogy írták gyermek telefonos lelki segély, a kékvonal, [link]

Velük is felveheted a kapcsolatot, de ők is csak azt mondják, amit én, csak kiventillálod a bajod, és minden marad a régiben.

Mindenesetre én nem követem a kérdést tovább, pedig szívesen olvastam volna valami pozitívabb fejleményt, pl. megfogadtátok, amit javasoltam, és idővel azt, hogy apukád elvesztette a felügyeleti jogot, így már nem bánt, te meg az anyukáddal és a tesóddal együtt boldogan élsz...

Na mindegy.

Nem kell mindennek happy enddel végződnie, ill. mindenről tudnunk itt a gyakorin.

Elég, hogy elmondtuk a lehetőséget. A döntés és a következmény is a tied.

Szia.

46# ez az, jó! Az igazgatónak jó, hogy szóltál. A képek ne csak a telefonodon legyenek meg, valahová, felhőbe, baráthoz készíts másolatot! Azért az orvosi ránézés hivatalosabb lenne.

43,32,34, 28,29 voltam.