Feladnád a jelenlegi életed anyukádért?

#9

Mindenki azt tesz az életével amit akar, ha segíteni akár és ezért nem kell majd egy nőnek azok annyit is érnek

Honnan tudjam?

Majd ha odaérek, megtudom!

Én feladtam, csak más körülmények közt, mivel ápolásra, otthoni gondozásra szorult anyukám. De te ne tedd azt amit tervezel.

Amúgy megütötte a fülem, hogy anyukád férje? Szóval a férje nem az apukád volt? Miután vége a gyászidőszaknak találhat magának valakit anyukád, és úgymond nem lesz már rád annyira szüksége. Ha ezt feltételezzük, ideiglenesen nem éri meg feladni a mostani életedet. Ha most jól megvagy ott, és jól érzed magad, akkor semmiképp. Gondolom anyukád sem szeretné hogy ilyen áldozatot hozz érte.

Az ilyeneknek mindig felteszem!

És, mint te, aki gyermektelen, érted ki fogja feladni az életét, ha megöregszel?

A gyereket nem azért vállaljuk, hogy szétbarmoljuk az életét!

Nem, nem adnám fel.

Max az merulhetne fel, hogy anyám költözik abba a városba, ahol én élek, de akkor is a heti egy látogatás lenne a max. Ha apolasra szorul, akkor apolasinotthon, vagy ha van rá pénze, otthon ápolás.

Semmi esetre sem. Ha megteszed, nem fogsz tudni kihátrálni belőle, már csak lelkiismereti okokból sem.

Én megtettem, és nagyon megbántam, de most már tényleg öreg az anyám, már tényleg az alapvető dolgokban is segítségre szorul, most már tényleg nem lenne etikus lelepni. (Mig 15 evvel ezelőtt még jogos elvárás lehetett volna felé, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, építsen fel egy új életet, keressen új barátokat, légyen önálló stb.)