Mit gondoltok az olyan szülőkről, akik a 250-300 millió forintos vagyonuk ellenére 0, azaz NULLA forinttal támogatják a felnőtt, már dolgozó gyermekeiket a mamahotelből kiröppenésben, mondván, hogy nincs pénzük a gyermeiket támogatni?

Úgy kaptam pénzt, hogy szerződést írtunk. Nem egy 30 milliós pesti panelt kaptam, kisszívem, hanem 2 millió forintot. Van különbség… Hozzáteszem én minden diákmunkás majd sima munkás pénzemből tettem félre albi mellett is és ebből+kapott pénz+hitel lett egy lepukkant vidéki lakásom úgy, hogy apám volt a haszonélvezője a lakásnak a pénzért cserébe. Tehát nem vett nekem egy lakást, merháméne, hanem adott egy icipici alapot.

Ki mondta, hogy majd te finanszírozol idős korukra bármit is? A befektetéseikből fognak élni, nem belőled. Nem is értem miből gondoltad, hogy majd neked kell őket eltartani, ha idősek lesznek.

A te életed, mit mondjak mit csinàlj? Itt vagy 22 évesen aztán azt gondolod önállósodásnak, hogy majd anyuci vesz neked egy lakást. Ne viccelj már. 28 vagyok, második gyerekes anyuka, eszembe nem jutna apámat pumpolni, akàrmilyen is a keresete. Ő dolgozott meg érte, nem én.

Van egy sanda gyanúm, hogy megbízhatatlan bulibáró vagy, azért nem kapsz semmit anyádéktól. Amilyen szépen itt lehordod őket mindennek, csak mert nem tesznek a feneked alá mindent, jobban is járnak, ha inkább befektetik azt a pénzt és idős korukra élményeket gyűjtenek, ha már ilyen szemtelen aranyásó kölyköt neveltek a világra, mint te.

Érdekes módon szinte minden ismerősöm 0 szülői támogatással éli az életét, sokuknak ott van szépen a lakáshitele aztán fizetik azt. Albiban lakva összeszedték az önerőt és tádámm megoldották. Persze nem a legdrágább helyen, a fővárosban bámészkodtak, mert képzeld van ám élet vidéken is.

Amúgy mi a szakmád, hogy ennyire életképtelen vagy?

A reakcióidból ítéllek meg. Nem vagy köteles amúgy gondoskodni a szüleidről, ha nem akarsz, de akkor a pénzük se kelljen. Ne csak a hasznot lásd bennük. Gondolom azért is nem segítenek most, mert a későbbiekben tudják, hogy nem számíthatnak rád, hiszen ezt el is mondtad. Akkor meg ne kelljen tőlük semmi sem! Teljesen mindegy mi miatt hordod itt le őket, ha ennyire nem akarod velük a kapcsolatot fenntartani meg lenézed őket, akkor ne kelljen a pénzük meg ne irigykedj anyád javaira, bárhonnan is vannak. Az az övé, nem a tied.

Apám értelmes ember, nem forgatott ki a lakásomból, azóta eladtam és családi házat vettünk a férjemmel. Tudod, írtam: szerződésünk volt. A szerződésben benne volt, hogy a haszonélvező csak a tulajdonossal egyetértésben cselekedhet.

Amikor én elkezdtem összerakni, az barátom 14 éves koromban, 14 évvel ezelőtt kezdődött. 2019-ben vettem meg a lakást. Tavaly adtam el, konkrétan ráfizetve, mert a környék elértéktelenedett. Tavaly vettük a házat is. Úgyhogy ne akard itt játszani az áldozatot. Nem mellesleg pályakezdő voltam, éppen letelt a próbaidőm. Mindezt vidéken, ahol sokkal kiélezettebb a verseny, mert kevés a hely.

Anyagilag azért jobb a vidék, mert a megélhetés a harmadába kerül, miközben jó szakmával és önmarketinggel a fizud ugyanannyi lesz. Sőt, én pl sokkal jobban keresek, mint bármelyik fővárosi szakmatársam, de ugyanez igaz a férjemre is. Viszont korántsem cseszünk el annyi pénzt feleslegesen, mint Budapesten, hiszen az árak lentebb vannak. A törlesztőnk jelenleg az összbevételünk kb 8%-a, de ez minden félévben egyre kevesebb lesz, mert az infláció megeszi a részletet, előtörlesztünk és a szakmánk hiányszakma, így előnyünk van a piacon. Gépészmérnök és agrármérnök páros vagyunk. Elég sokat tettünk ezért, maradjunk annyiban, hogy elég szépen tudunk tárgyalni, ha bérfejlesztésre kerül a sor, emellett pedig olyan a szakmai ismeretem, amit nem tud pótolni a vezetőség, így aztán kénytelenek megadni, amit kérek. A férjem ugyanez. Pedig csak egy faluban lakunk, én megyeszékhelyre járok be, a férjem meg a szomszéd városba. Aki nem tud kiállni magáért, annak teljesen mindegy milyen szakmája van. IT szakemberként önmarketinggel (ha vab valódi szaktudásod, nem csak annyi amennyit a jegyzeteidből kaptál a suliban), akkor ölnek érted a cégek. Ha nem, mert csak annyit tanultál meg, amennyi a vizsgára kellett, akkor marad a minimálbér+egy kicsi.

Hiába mondod, hogy huuhu mennyire könnyű nekem. Pláne, hogy elég komoly egészségügyi gondjaim vannak, ami miatt évente 2x2 hetet bent kell feküdjek a kórházban, különben meghalok, a gyógyszereim pedig minden hónapban (tb támogatással) kb 25-28 ezer forintba kerülnek. Ja, hogy akkor mégsem olyan egyszerű ez? Mellesleg 2020-ban kezdtem el egy egyetemet is, babát várva, éjjel tanulva, mert kiderült, hogy a szakma amit akkor megszereztem és nagy nehezen elhelyezkedtem benne, nem nekem való és meg fog ölni.

A férjem a fasorban sem volt még a lakásvételkor, nem is engedtem volna neki, hogy adjon bele, hiszen akkor még egyetemre járt. Szóval ez is bukta.

Jobban járnál, ha kilépnél ebből az áldozatszerepből, mert csúful pofára esel majd, ha azt hiszed, téged kímélgetnie kell az életnek. Nem, nem kell. Nem is fog kímélni az élet. Ha 22 évesen ilyen anyámasszony katonája picsogást lenyomsz és bedobod a jajénszegénybetegisvagyok kártyát, még ellenszenvesebb leszel, akinek valóban csak a szája jár, nem egy lakás.