Aki korán elvszítette az anyukáját/szüleit, kevésbé tud együttérző lenni pl. a párjával ha a szüleivel való viszony kerül szóba?

Ez nem arról szól, élnek-e a szüleid, hanem hogy szereted-e őket és jóban vagy-e velük. Most legyünk már őszinték amúgy, a nők 90%-ának amúgy is mindegy, milyemm gyakran találkozik a férjük a családjával, az úgyis túl sok, mert ők is a saját csalàdjukat preferálják. Én pont azt látom a saját környezetemben, hogy hacsak nincs nagyon rossz kapcsolat, akkor mindenhol a feleség családjával találkozik/jár össze többet a pár, főleg, ha unokàk is vannak, mert a feleségek jellemzően próbálják leépíteni a férjük családját, mert nem tetszik nekik, hogy nem olyan, mint az övék, valahol te is ezt csinálod.

Elmondom amúgy a saját példánkat: én sz*r családban nőttem fel, apámat nem is láttam gyerekkorom óta, anyámmal meg érettségi óta nem tartom a kapcsolatot, szóval 10+ éve. A férjem viszont szereti a szüleit, főleg az anyukájàt és amúgy anyósom is normális, én is szeretem/kedvelem, így nekem nem okoz gondot, hogy minimum heti egyszer találkozunk hétvégén, ha kicsit közelebb laknának, simán àtszaladnék fél órára hétköznap is csacsogni vele. Ha az én anyám lenne ilyen, akkor vele is.

Mert egyébként szerintem normális családokban, ahol az emberek szeretik egymást, igény is van rá, hogy a szülő-gyerek ne havonta egyszer találkozzon (nyilván más, ha nagy a távolság), szerintem pont ez a jó, rendszeresen tartani a kapcsolatot, programokat csinálni együtt néha, mert ez azr jelenti, hogy ezek az emberek szeretik egymást. Mit meg nem adnék, ha nekem olyan szüleim lennének, akikkel heti 2-szer örömmel találkoznék!

Amúgy nyaralni is elmennék velük simán néha.

Oké, te nem akarsz velük heti 2-szer találkozni, mert nem a te szüleid, nem olyan közvetlen a viszonyt, ezt is megértem, de attól mêg az, hogy a párod ilyen kapcsolatban van velük, szerintem teljesen normális.

Ez tipikusan olyan dolog, hogy majd akkor érted meg, ha neked is lesz fiad, akit még mindig szeretsz, hiába nőtt fel, akivel jó együtt lenni, akivel szívesen beszélgetsz, akinek érdekelnek a mindennapjai. Na, akkor majd megérted, hogy ahol az emberek szeretik egymást és még közel is laknak, ott semmi nincs abban, ha heti kétszer találkoznak, meg szeretnek együtt lenni.

Aztán jön majd a felesége, aki úgyis megpróbál leépíteni, mert bármilyen anyós vagy, akkor sem az ő anyja, és majd megérted, hogy te is ezt csináltad a saját anyósoddal.

Te amúgy mindennap találkozol, együtt vagy a pároddal az nem sok? Nem, ugye, mert szeretitek egymást. Na most, a szülő-gyerek is szereti egymást normál esetben, és oké, hogy a gyerek saját családot alaoít, de attól még továbbra is szereti a szüleit.

Heti 2x és minden hétvége nekem is sok lenne, pedig élnek a szüleim. Közös nyaralást sem szeretnék, bár nekünk van nyaralónk, ott össze szokott jönni a család minden nyáron, úgyhogy inkább közös utazás nincs.

Van felnőtt gyerekem, szeretem, mégsem várom el tőle hogy minden hétvégén nálam dekkoljon, mert elfogadom, hogy van saját élete. Utazik, barátnőzik, vagy bármi. Szerencsére nem évi 1x látom, de eszem ágában sincs rátelepedni a szabadidejére.

2 fiam van, de amiket itt írnak a fius anyák taszító.

Jó már nem feleségül mentek a saját fiaitokhoz, beteg banda.

10.

Haha, az egyes ezt benézte, mint az összes anyóst védő rosszindulatú.

Nekem élnek a szüleim, de sok ami nálatok megy.

Én sem vágyom a férjem szüleinek a közelségére, mert nagyon különbözőek vagyunk.

Biztos, nem tűrném, hogy anyósék lusta seggét hurcolásszuk.

Az pedig, hogy a férjed szeretne közös nyaralást négyesben, egyenesen röhej.

A bécsi útról honnan értesülnek? A kisbabuci (férj) gőgicséli el anyucinak (anyós), hogy mikor mentek?

A férjed egy tutyimutyi.

Egyszem fiúcska? :D

"2 fiam van, de amiket itt írnak a fius anyák taszító.

Jó már nem feleségül mentek a saját fiaitokhoz, beteg banda."

Tehát szerinted beteg dolog az, hogy egy szülő heti 1-2 alkalommal találkozik a sajàt gyerekével? Mert a kérdező ezt írta, hogy az ő párja heti 2-szer, a húgáé 1-szer találkozik a szüleivel.

Neked ennyire nincs igényed a saját fiaidra, hogy soknak találnád heti 1 alkalommal látni őket egy ebéd erejéig?

Utolsó, heti kétszer a nyakára menni a felnőtt, házas gyerekednek igenis zaklatás. Pláne úgy, hogy egyébként meg folyamatosan mindenhova cipelni kell őket, tehát szinte soha sincsenek kettesben. Na ne már, ez megölne minden házasságot. Nem az anyósomhoz mentem feleségül, hogy örökké őt kelljen hallgassam meg vigyem külföldre kéthavonta, nyaralgatni meg minden.

Itt konkrétan az van, hogy a balek fiúcskát kihasználja az anyja meg az apja, ő meg boldogan kiszolgálja őket. Csak aztán leshet, ha a feleségének ebből elege lesz és lelép, hogy keressen egy felnőtt, érett példányt, aki nem anyuci-apuci kis marionettbábja akar lenni életük végéig. Mert csak akkor oldódik meg a probléma, ha a szülők meghalnak, ami nem mostanában lesz. A későbbi viták meg majd arról fognak szólni, hogy apuci-anyuci nem mehet otthonba, mert mi lesz velük, inkább lakjanak majd ott és ápolhatja őket a picifiú meg a neje.

Nem egy ilyen esetet láttam már.

"heti kétszer a nyakára menni a felnőtt, házas gyerekednek igenis zaklatás"

Hát nem tudom, mi közel lakunk anyósomékhoz, hétvégente mindig találkozunk egy ebédre, sokszor hétköznap is összefutunk itt vagy ott fél órára, sosem éreztem zaklatásnak, mert jóban vagyunk, kedveljük egymást. Az én anyámmal nem tartom a kapcsolatot, de ha olyan lenne, mint a férjemé, szívesen találkoznék vele heti kétszer beszélgetni.

Amúgy a legtöbb ismerősömnél, ahol nincs nagy távolság ÉS közel is laknak egymáshoz, simán találkoznak heti 2-3 alkalommal is a szülők-gyerekek, meg szoktak közös programokat csinálni, étterem, séta, nyaralás, mi is szoktunk.

De pl. a saját családommal sosem mennék el semmi ilyenre, mert nem szeretem őket. A látogatásuk is teher lenne. Viszont akiket szeretek, pedig "csak" anyósomék, velük ez nem gond.

Szóval ne haragudj, de ti sem nagyon szerethetitek egymást a gyerekeiddel, nem lehet túl bizalmas viszonyotok, ha nektek ekkora teher heti kétszer látni egymást vagy csinálni kéthavonta valami programot. Nem kell folyton mindenhova kötelezöen együtt menni, de soha...?

Most nyilván ezt magad előtt is tagadod és leszólod azokat, akik meg jóban vannak a szüleikkel, de na, csak van valami oka annak, hogy nektek ennyire nincs igényetek a gyerekeiddel együtt lenni, nem tudom, milyen szülö voltál, ha teher nekik 2-3 havonta egy program veled.