Miért veszi anyám személyes sértésnek azt, hogy nem szeretem az apámat, nem szeretek az apámra apámként hivatkozni szóban?

#6 #7 alkoholistamosdató kretének. Még az apukát meg az anyukát kéne megérteni, amikor megnyomorították a saját gyerekük életét! Hát betojok rajtatok. Ti is ivással/ivás tolerálásával nyomorítjátok a gyereketeket, hogy ilyen együttérzőek vagytok, miközben a valós áldozatot leszrjátok, sőt, hibáztatjátok? Vagy valami saját traumát tompítotok így?

#6

"Azért veszi személyes sértésnek, mert Ő az apád, Ő csinált, nem a postás."

Ennek a mondatnak se füle, se farka. Anyuka van megsértődve, mert a kérdező nem szereti az apját, apuka valójában meg sincs említve, mert valszeg tesz rá, hogy a saját gyereke nem szereti. Itt az anyuka megsértődött a fater helyett, erről van szó.

Azért meg ne kelljen már kitüntetést osztogatni, mert valakinek x éve felállt, kúrt egyet és jó helyre ejakulált.

"Az, hogy anyád vele van, azok meg az anyád érzései, a miérteket Ő tudja. Nincs jogod beleszólni anyád életébe, nem Te választasz neki férjet. Tiszteletben tudod ezt tartani?"

Nem, ez nem simán az "anyád érzései" kategória. Apuka minimum azóta nincs rendben, mint szülő, hogy a gyerek megszületett. Ha gyerek van, akkor a gyerek az első, nem az "érzéseid". A lusta tetű, aki elfoglalja a gyereknek szánt szobát önzőségből, majd ott marad, gyereknek nincs szobája, meg idővel iszik, ordítozik, a gyerek nem tud tanulni tőle, az nem a gyerek érdeke, akkor se, ha ő a vérszerinti apuka.

Az anya érzéseinek a relevanciája egy párkapcsolatban(akár a gyerek apjával, akár mással) ott kezdődik, hogy a kapcsolat ártalmatlan a gyerekre. Egy önző, nem törődöm, alkoholistáról ez egyértelműen nem mondható el. Ha valaki szülő, annak a gyereke legyen az első, ne az édes kis alkoholista semmirekellője.

#7

"Az a baj, hogy te, azt hiszed, hogy jogod van beleszólni két felnőtt ember párkapcsolatába."

Sehol nem írta, hogy beleszólt volna, csak megvan a véleménye róla, ami - érthető okokból- nem túl pozitív. Itt egyedül az anyuka hiszi azt, hogy joga van beleszólni bármibe is, mégpedig abba, hogy a kérdező hogy viszonyuljon az apjához. Érdekes, ezzel semmi bajod nincs, pedig itt tényleg az van, hogy egy felnőtt akar beleszólni két másik felnőtt kapcsolatába. (Anyuka a kérdező és az apja kapcsolatába)

"Ne foglalkozz a kapcsolatunkkal, nem a te dolgod foglalkozni vele!"

Végülis lehet ezzel mentegetőzni, meg ezt használni az önámításra, csak épp a valóságban nem pont így van. A szülei kapcsolata annyiban a gyerekre is tartozik, amennyiben az érinti a gyereket. Most ha van két szülőd, akik nem mennek külön, de jó barátokként élnek együtt, az neked tök jó, van két normális szülőd. Ha meg van egy üvöltöző alkoholista fsz, akitől nyugodtan tanulni se tudsz délután, meg egy mártír, aki előadja, hogy csak miattad van a suttyóval, miközben te nem kérted ezt, sőt. Ha bevonnak, van közöd hozzá. Márpedig ha előted ordítanak, előadja valaki, hogy ez a te érdekedből zajlik így, akkor de, van közöd hozzá.

"Elítéled Apádat, nem tudod miért ivott, vagy miért nem volt ereje letenni hamarabb, elitéled minden rossz tettét, közben, ha majd vagy már szülő leszel/vagy, te sem fogsz tudni mindent tökéletesen csinálni."

Ismét kérdezem, te is alkoholista suttyó vagy, vagy te mentegetsz egy alkoholista suttyót, vagy csak így palástolgatsz valami személyes traumát?

Le van tojva, hogy miért ivott. Kiskorú gyereke volt, a gyerek az első, nem a pia. Ha baja van, kérjen segítséget. Itt apuka nem "nem tökéletes" volt, hanem egy szr. Amikor nem ivott se vette ki a részét a kérdező életéből, ahogy elnézem a kérdést. Ne mentegessük már az apukát, nincs mire fel.

"Lehet úgy is szeretni egymást, hogy különalszunk, hogy minden házimunkát én csinálok meg, de a másik a társam. "

Lehet, persze, mondjuk nem tudom hol fér bele ez, ha mind a két fél dolgozik, de ehhez hozzátartozik a gyerek életének a mérgezése is? Mert azt had ne kelljen már elnézni. Meg ne várjuk már el, hogy van egy anyád, akivel talán jobb a kapcsolatod, anyád megműtik, nyilván kímélnie kéne magát, de ehhez képest apád, akivel szerinted szeretik egymást, akkor se tesz arrébb egy fűszálat se, nehogy anyádnak jobb legyen. Neked belefér ezt is elnézni, ok, gratulálok, vagy részvétem, fsz tudja, de erről had legyen már negatív véleménnyel a kérdező, meg úgy minden normális ember, aki nem él egy illúzióban.

"remélem neked is lesz egy ilyen bírád, aki majd utál téged a vélt vagy valós sérelmeiért, és semmi pozitivat nem próbál majd látni benned"

Most te kajak megkérdőjelezed, hogy valós sérelem-e az egyik szülő alkoholizmusa???? Meg az áldozatot hibáztatod??? Az azért erős. Mégis milyen pozitívat kéne látni egy nemtörődöm apában, aki évekig még mellé alkesz is volt? Azt, hogy x éve kúrt egy eredményeset?

"De a bűnbak, nem egyedül az apád, vagy nincs bűnbak"

Szomorú, hogy felmerült benned, hogy nincs bűnbak. Van. Elsősorban apuka, másodsorban az anyuka, aki ezt hagyta.

Ha valaki felnőtt, gyereke van, akkor a gyerek az első, a saját bajait kezelje. Nincs ilyenkor mentség az ivásra, meg az inkompetens szülőhoz való ragaszkodáshoz. Ha a gyereked másik szülőjével gond van, akkor felelős vagy a helyzetért, pláne, ha a kezdetek óta vannak bajok. Kb két évtized alsóhangon az, hogy muszáj ottragadnia veletek a gyereknek, mert nem nagykorú, még középsulis. Két évtized sok idő. Akármilyen helyzetben vagy, ha nem is azonnal, de pár éven belül meg kell, hogy tudd oldani azt, hogy különmenjetek. Látod a gondot, márpedig ha előadod, hogy mekkora áldozatot hozol a gyerekedért azzal, hogy együtt maradsz a kreténnel, akkor látod, hogy baj van. Nincs olyan, hogy valamit 18-20 éven át nem tudsz megoldani. Ha nem tudod, akkor nem akarod, ennyi. Nincs kifogáskeresés.