Hogy adtátok be otthon, hogy elakartok költözni?
A családban sosem volt annyira jó a viszonyom anyámmal, inkább csak elviseltük egymást, de mostmár apámmal és a tesómmal sem olyan jó a viszonyom. Nem érzem úgy, hogy támogatnának abban amit elterveztem, inkább mikor meglátják, hogy tetoválok vagy festek fintorognak. Egyedül a párom aki támogat mindenben. Ketrecben érzem magam már egy jó ideje itthon. A napokban felvetettem, hogy nem akarom a technikumot befejezni, helyette beadtam az egyetemre a jelentkezést, mire anyám megjegyezte, hogy nem hajlandó eltartani, ha nem fejezem be az iskolát. Egy házban lakunk a tesómmal, aki otthagyta az egyetemet, majd megint visszaült, heti szinten váltogatta mit akar, őt mindenben támogatják, viszont engem nem.
Nem igazán érzem magam itthon jól már, szeretnék egy nyugodtabb életet, és egy támogató környezetet. Szerintetek mit tegyek?
válasza:- Szia Apa! Októberben elköltözök.
- Kell segítség cuccolással vagy megoldod?
Kb így hangzott a beszélgetés amikor bejelentettem hogy elköltözök nagyjából 2 héttel a költözés előtt. Apám már azon csodálkozott hogy 18 és fél évesen még mindig vele lakok. Ha nagykorú vagy, akkor minek gondolkodsz ilyeneken hogy hogyan lehet ezt beadni szülőknek? Felnőtt ember vagy, azt csinálsz amit akarsz.
És hogy mit tegyél? Költözz el ha szeretnél. Ha meg továbbra sem kezeled magad felnőttként, akkor ne várd el a szüleidtől hogy ők felnőttként kezeljenek.
válasza:"A családban sosem volt annyira jó a viszonyom anyámmal, inkább csak elviseltük egymást, de mostmár apámmal és a tesómmal sem olyan jó a viszonyom."
Akkor tökmindegy, hogy adod be nekik, nem?
Ha el tudod tartani magad, és úgy jobb lesz mindenkinek, költözz el.
válasza:
válasza:Én:
Évekig hallgattam, hogy én semmire nem vagyok jó, nem lesz belőlem semmis, stb... szó nélkül tűrtem, nem volt választásom.
Aztán az egyik vita alkalmával bementem a szobámba, elővettem a 2 legnagyobb táskám, telipakoltam amenyi belefért. Majd közöltem, hogy leléptem.
Nekem volt diákmunkám, mellette apa után kaptam az árvaságit. Így ha nem is sok, de volt pénzem. Páromhoz költöztem oda az albérletébe. (2hónapja voltunk együtt, úgyhogy lutri volt)
7éve élek vele, ma már a férjem.
válasza:Így: holnapután külföldre költözök. Van munkám, lakhatásom.
Ők: oké (nem segítettek semmit, egyszem utazótáskával és a laptopommal jöttem ki :D)
válasza:Én: Felvettek az xy munkahelyre, 2 hét múlva kezdek, találtam albérletet.
Ők: Ha összepakoltál leköltöztetünk. Kell valami segítség? Van elég pénzed?
Kb ennyi volt.
Igen én is megyek dolgozni, igen lenne hova menni. Első kommentelő, mem mindenkinél kezelik ilyen lazán, nem hiába fordultam segítségért. Páromhoz költöznék, így ketten faszán meg tudnánk élni, mert ahogy tudok besegítenék neki.
5: dettó, van egy kis félretett pénzem, meg gyakorlatról is kapok ösztöndíjat.
válasza:"mem mindenkinél kezelik ilyen lazán"
Aki tiszteli a szüleit, annak a szülei is tiszteletben szokták tartani azt, ha a felnőtt gyerekük úgy dönt, elköltözik. De bárhogyan is viszonyulnak hozzá, a költözéshez nem kell a szülők engedélye. Csak rajtad múlik, hogy mész vagy maradsz.
"nem hiába fordultam segítségért. Páromhoz költöznék"
Párod van, miközben még a szüleid pici fia/lánya vagy?...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!