Miért írják azt mindenhol, hogy a szülő mindent megtesz a gyerekéért, de a gyereket sosem fogja érdekelni?

Mostanában szinte minden fórumon azt olvasom, meg olyan cikkek jönnek velem szembe, hogy az idős szülők mennyire le vannak tojva a gyerekeik által, a szülők panaszkodnak, hogy a gyerekek nem hívják őket telefonon, vagy fel sem veszik, ha ők telefonálnak, bedobják őket szociális vagy idősotthonba, hogy addig se kelljen rájuk figyelni/foglalkozni velük, és nagyon rosszul esik nekik, hogy ez a köszönet azért, hogy felnevelték őket.

Igenám, de érdekes módon mindig csak a szülők panaszkodnak arról, hogy az ő gyerekük mekkora egy hálátlan rohadék, aki meg sem köszöni, hogy felnevelték őt, rájuk sem nyitja az ajtót, kellett is gyereket vállalni, stb.

Bezzeg arról sosincs szó, hogy talán van annak oka, hogy a gyerek "nem nyitja rájuk az ajtót sem", mert lehet, hogy valójában ők voltak fos szülők, akik szerint az volt a nevelés, hogy a gyerekük elé tették az ételt, ellátták ahogy tudták azt kész, majd lesz belőle valami.

Kérdezem én: miért mindig a gyerek a hibás mindenben, aki nem is kérte, hogy megszülessen? 🙃