Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Akinek sikerült meggyőzni a...

Akinek sikerült meggyőzni a szüleit, hogy ne ők ápolják a nagyszülőket, az hogyan csinálta?

Figyelt kérdés

Elméletek nem igazán érdekelnek, gyakorlatban szeretnék ténylegesen példákat olvasni.


Az is érdekel, ha nem sikerült erről meggyőznöd, akkor te is kivetted utána a részed a feladatból? Vagy inkább kivontad magad?


2023. szept. 21. 22:46
1 2 3 4 5
 21/48 anonim ***** válasza:
97%

Sehogy, felnőtt ember, az ő döntése, én viszont megmondtam, hogy én biztosan NEM csinálom.


Láttam apámon, mennyire tönkrement benne, pedig ő férfi, nem is egy 50 kilós nő, úgyhogy finoman közöltem vele, hogy úgy készüljön, ha lerobban, akkor keresek neki otthont vagy 0-24 felügyeletet, mert ezt én nem.


MEgértette, de biztosan kellett hozzá az a sok szr, amit végigcsinált a 3 év alatt.


De nagynéném pl 8 éven át gondozta a magatehetetlen anyját, és ő simán elvárja, hogy majd a saját gyereke gondozza őt (úgy, hogy tudja, mivel jár, plusz neki a házassága is ráment).

2023. szept. 22. 07:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/48 anonim ***** válasza:
90%

a saját jövőbeli szülő-gondozási feladatait - még jó, hogy ilyen NINCS!


Senki sem köteles a SAJÁT családja, élete, munkája, stb. rovására gondozni a demens, idős, mozgásképtelen anyját-apját, mert szerencsére vannak idősotthonok.


Csak ugye, akik itt az észt osztják életükben nem próbáltak lebeszélni egy 80 éves 190 magas demens férfit, hogy tegye le azt a kést, és engedje, hogy az orvos segítsen neki (igen, nálunk apa itt döntötte el, hogy ennyi volt, mert ez már nem vicc, és adta végre otthonba papát).

2023. szept. 22. 07:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/48 anonim ***** válasza:
92%
Ma már minden család a saját maga által kialakított rendszerben (lakás, munkahely stb) éli a mindennapjait, a szülőktől már családalapításkor leváltak. Jó esetben, ha nem laknak távol egymástól, rendszeresen látogatják egymást( tehát az idősebb szülőnek is szabad utazni, ami egyébként ingyen van)és abban az esetben, ha az idős szülő már nem képes önellátásra és házastársa sincsen, vagy ő sincs olyan állapotban, hogy tudja a betegebbet gondozni,meg lehet beszélni pár olyan opciót, ami nem hárít megoldhatatlan terhet a családtagokra. 1./ eltartási vagy öröklési szerződés. Ebben az esetben persze ugrik a vagyon örökségként, viszont ennek fejében halálig gondozhatják az időseket. 2./ eladják a lakásukat, kisebbre cserélik, a megmaradó összeget egy olyan személy munkadíjára fordítják, aki ellátja őket. 3./ Eladják a lakásukat és beköltöznek egy olyan idősotthonba, aminek olyan beugrója van, ami viszonylag komolyabb összeg-de még általában mindig nem éri el a lakás árának felét sem-és halálukig ott élnek egész kellemes körülmények között, a nyugdíjuk meg vagy elég a gondozási díjra, vagy a lakáseladás és a beugró közötti különbözetből ki tudják fizetni. 4./ A leendő örökösök egymás között egyenlő arányban elosztva fizetnek gondozónőt, akár bentlakással és többet is( mindenkinek jár szabadnap, pihenőidő stb), és majd az örökségből ezt megelőlegezve levonják, azért általában marad is valami, ha meg nem, az sem efektív veszteség, csak elmaradt nyereség.De ezzel szemben az az általános dolog, hogy az örökségre a leszármazottak mindenképpen igényt tartanak, ezért (is) önfeláldozó módon inkább megpróbálnak saját maguk segíteni, vagy ha ez nem megy, akkor állami intézetbe elhelyezni a hozzátartozót, amire általában elég a nyugdíj, az örökség viszont megmarad
2023. szept. 22. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/48 anonim ***** válasza:
100%

7-re:


Kérdező, ez minden, csak nem ápolás!

Az, hogy plázába viszitek a nagyit, hogy ne unatkozzon, ez olyan messze van az ápolástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

2023. szept. 22. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/48 A kérdező kommentje:

Eléggé elment a kérdés más irányba, pedig engem tényleg az érdekelne, hogy aki volt olyan helyzetben, hogy le kellett beszélnie a szüleit arról, hogy ők ápolják a nagyszülőket annak hogyan sikerült?


Lehet erről elmélkedni, de számomra teljesen egyértelmű, hogy anyum nem tudja csinálni 40-50 óra munka mellett és az egész család rámegy, ha így csináljuk és a legrosszabb, hogy nagyimnak még az is kevés lesz. Mert eddig is napi 1-2 órát volt ott vele valaki legalább, ha a takarítást meg a tornát is számolom talán többet, hétvégén mindkét nap mentünk stb.


Viszont ilyenkor racionális érveket mondani valakinek kb. lehetetlen, anyum is tudja, hogy nem megy, csak kb. nem érdekli, inkább belehal olyan bűntudata van márcsak a gondolattól is.

2023. szept. 22. 10:10
 26/48 anonim ***** válasza:
92%
7-es: ehhez még csak szakápoló sem kell. Keressetek valakit, akár nyugdíjas is lehet, aki odaköltözik, gondolom van külön szoba, és koszt + kvártély fejében + némi pénzért ezekben segít, foglalkozik vele, elmegy vele plázázni, bevásárol stb. Esetleg egy fiatalabb, középkorú, határontúli magyar, esetleg eü-s végzettséggel, bár ahogy látom ez sem szükséges, inkább az, hogy fizikailag fel tudja segíteni ha elesik véletlenül (ők általában nehezebben helyezkednek el, lakhatásuk is nehezebben megoldott, szívesen vállalnak ilyen jellegű munkákat).
2023. szept. 22. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/48 A kérdező kommentje:
#26 Igen ez lenne a jó megoldás, de anyum ezt sem akarja, mert eddig nem talált megfelelő embert, nem akar olyasvalakit beköltöztetni, akinek nagyon más a világnézete, mert nagyim rosszul érezné magát vele, az meg nem cél.
2023. szept. 22. 11:06
 28/48 anonim ***** válasza:
84%
Idegent odaköltöztetni nagyon rossz megoldás lenne. Az együtt élés fiatalon is konfliktusokat szülhet, egy idős ember meg gyakorlatilag képtelen megszokni, hogy valaki másképp csinál valamit a konyhában, szobában, fürdőszobában, mint ahogy ő megszokta.
2023. szept. 22. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/48 anonim ***** válasza:
100%
A nagypapám ezt az utoljára javasolt megoldást választotta. Egy nyugdíjas idős ápolóval egyeztek meg, aki lakhatásért cserébe ellátja a háztartást, segíti őt a napi dolgokban és éjjel is felügyelni (és rögtön ellátni) tudja, ha baj történne. Szerintem nálatok is ez lenne a legjobb megoldás, mert a rokonságnak is van élete, kötelezettségei és nem dobhatják el, csak mert a nagymama nem akar idegent elfogadni maga mellé. Anyukád megfeszülhet, akkor sem kötelezhet mást erre a feladatra.
2023. szept. 22. 12:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/48 anonim ***** válasza:
87%

Az unatkozás nem igényel ellátást. Az bőven elég kéne legyen, hogy Minden egyes nap egy-két órára meglátogatja valaki. Sokszor annak sincs ennyi társasága, aki nem egyedül él, mert mindenki jön-megy dolgára, vacsoránál talán beszélgetnek kicsit, aztán fekvés... közben meg egy háztartásban élnek.

Ha még ezen felül is képes unatkozni a mama, foglalja le magát. Kertészkedjen, kézimunkázzon, sétáljon, tévézzen, tartson kisállatot, keresse fel a nyugdíjasklubot.

Elesésre és hasonlókra vannak folyamatosan hordható, karra csatolható vagy nyakba akasztható, egyszerű kezelésű kütyük, havidíjasan akár még automatikus segélyhívással is. Az én nagymamám esetében nem volt szükség anyám győzködésére, ő eleve ezeket alkalmazta, különben adhatta volna fel a munkáját, saját háztartását, mindenét, az életét.

2023. szept. 22. 13:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!