Hogy lehet végre megértetni a szülőkkel hogy nem lesz unoka?

48 mondja a tutit, annyit kérdezz meg, hajlandóak-e tudomásul venni, hogy nem lesz gyereked. Legközelebb akkor lesz ez téma, ha te(!) mégis úgy döntesz, hogy lesz. Ha ezt sosem közlöd, akkor ez sosem lesz többé beszélgetés /vita/ tárgya köztetek. Ha nem hajlandók ezt betartani, innentől neked elég a karácsonyi képeslap mint kapcsolattartás. És már adtál 10 évnyi esélyt a megértésre, neked ebből ennyi bőven sok. Ez nem olyan téma amit majd anyu és apu eldönt. Sőt, felnőttként semmi sem olyan téma.

(Amúgy az elköttetésnek komoly feltételei vannak, nem csinálják meg kérésre csak úgy.)

#50

Nem, nem tartozik másra, meg is értem aki nem vállal egy esetleges gyerekkori trauma miatt, vagy anyagilag nem teheti meg, de kicsit azt érzem, itt sokan direkt törekednek is h véletlenül se legyen utód.

Én valószínű, hogy hónapokra megszakítanám a kapcsolatot a szülőkkel,ha napi szinten kérdezgetnék, de szerintem egy bizonyos kornál amikor mindkét fél kiélte és megszedte magát, felvetődik a gyerek kérdés. Mondjuk már az elején a párkeresés is kaotikus lehet mindenféle kikötésekkel.

Miért nem lehet leállítani őket? Nekem sikerült nagyjából ötperc alatt, amelyben kifejtettem, hogy szakadjanak le a szexuális életünkről, és ha az övék szar, akkor tegyék rendbe azt.

A méhem, a hüvelyem és egyéb dolgok pedig kirázólag a nőgyógyászomra ÉS a barátomra tartoznak.

Aki ezután is beszólt, azt ignoráltam, vagy eljöttem pl. szülinapi ebédről. Nekem nyolc.

Nekem a 13-as válaszból a második riposzt tetszik nagyon.

Az idősebbek ezt nehezményezik nagyon: hogy ma már a szülőképes/nemzésesélyes korosztálynak van annyi kiállása önmagáért, hogy ne akarja folytatni az előző generációk elcseszett döntéseit. Hiába ez a "szokás". És igen: ez vastagon az ő kudarcuk, az ő hibájuk. Egyénileg és kollektíven nézve is. Ők hagyták ránk ezt az országot, ezt a világot. Ők hagyták, hogy ilyen mélyre süllyedjenek a dolgok, ilyen mocskossá váljon az élet. Közbiztonság, egészségügy, lakhatás, jövedelmek... bőven lehetne sorolni, mi minden van undorító állapotban.

*57-es válasz folytatása:

Csoda, hogy nem akarnak az emberek már gyereket vállalni?

Ám személyes példa:

Nekünk 1 gyermekünk van. Nem is akarunk többet. Ennyit bírunk minden szempontból: anyagilag, lakhatásilag, stressztűrésben, türelemben, energiával. Kettőt már nem bírnánk.

Mégis állandóan jöttek a kérdések, hogy mikor lesz testvér. Na egyszer meguntam, és visszakérdeztem:

Miért, nektek annyira bejött???? Hát elváltatok, mindketten küzködtök anyagilag már vagy 20 éve, a testvérem egy függőségekkel küzdő szenvedélybeteg lett, én meg egy gyenge idegzetű, töketlen lúzer. Mindketten csak kínlódunk a lakástéma miatt, nem volt semmi induló tőkénk. A huszas éveim egyszerűen szánalmasak voltak. Hát szerintetek én ezt akarom továbbvinni?

Nagy 🐎🌳szt! Én nekem egy gyerekem lesz, aki normálisan fel lesz nevelve, ott leszek mellette, el fogom indítani az életben, példát mutatok neki, sportolni járok vele, és lelki állóképességet nevelek belé. Nem követem el a ti hibáitokat.

Hát gondolhatod, hogy a levegő megfagyott és utána hetekig feszültség volt... de azóta nem hozták szóba a dolgot.

Na csak azt akartam ebből kihozni, hogy néha muszáj vállalni a konfliktust. Mert sajnos sokan a békés szóból nem értenek.

Lehet írta már más, de van ilyen FB csoport ahol unatkozó öregek összejöhetnek nagyszülőhiányos családokkal, win-win. Ha mindenáron óbégató kis démonok között akarnak létezni, lehet érdekes lenne neki(k) ez.

Megértetni velük... hát, azt nem tudom menni fog -e, ha 10 év nem volt elég rá... Amúgy szerintem itt a fő probléma nem a gyerek, mint téma, hanem hogy telibeszarják a határokat. Erre sajnos anyám is erősen hajlamos, én úgy oldottam meg, hogy miután többedik kérésre sem sikerült lenyugodnia (más volt a téma), egyszerűen közöltem vele, hogy részemről nem kívánok vele társalogni, amíg észhez nem tért. Bő 3 évig nem beszéltünk, és utána még ezt el kellett játszani 1-2 alkalommal. A közhiedelemmel ellentétben, öregen is tudnak tanulni, csak határozottan kell fellépni :D Tudom, hogy ez így picit "kegyetlen", stb, de az is kegyetlen ha az embert nem hagyják létezni, beleugatnak a kapcsolatába, életébe, stb. Sztem egy átmeneti no contact hasznos lehet. Persze tudjanak az okokról, nem csak simán eltűnve.

Aki ennyire játssza a süketet/ hülyét azzal sehogy. El kell engedni.

Én simán megszakítanám velük a kapcsolatot, ha nem állnak le ezzel. Sajnálom amúgy. Az én családom simán elfogadja hogy mi sem akarunk gyereket a férjemmel, pedig nálunk a nővérem sem akar ( ő kapcsolatot sem) s csak ketten vagyunk testvérek, és anyós sem nyaggat vele.

Neki már van 2 unokája is az egyik lányától, szóval talán ez is közre játszik. A kicsi 2 éves ,szóval nemrég kibabázhatta magát🤣 Ráadásul a fiatalabb lánya most októberben megy férjhez, ő nagyon rá van kattanva a gyerek témára szóval szerintem ott is hamarosan lesz unoka.

Az ilyen önző emberekkel amúgy nem tudsz mit kezdeni. Ignorálni kell. Ha szükséges, ne találkozz velük. Nem tudom a párod mennyire viseli el ezt a hisztit, ha őt is zavarja, akkor együtt kellene ezt kezelnetek.