Miért uralkodik ennyire az anyám felettem?

Nagyon rövid válasz: azért, mert hagyod.

Keress olyan állást, amihez van szolgálati lakás. Ha jól értem, az sem lenne épp probléma, ha az ország másik végében lenne, jobb neked, ha távol vagy tőle.

Állj a sarkadra, és ne hagyd ezt, mert tönkre mész idegileg egy mérgező ember mellett.

Második válaszoló vagyok. Úgy látom, nem fáj még eléggé ahhoz, hogy változtass.

Lehet távolról is szeretni egymást.

Nekem pl még jobb is lett a viszonyom anyukámmal, mikor külön költöztünk.

"a szívem mélyén tudom hogy jót akar nekem, csak elég elbaszott módon fejezi ki" - a szíved mélyén te is tudod hogy ezzel csak anyádat mentegeted, mert szeretni csak egyféleképpen lehet, úgy hogy A MÁSIKNAK JÓ LEGYEN. Van egy mondás hogy a szeretet nem fáj, és ez mindig jusson eszedbe, mikor felmented vagy sajnálod őt. Ami fáj, az bántalmazás. Ennyi, csak ez a 2 véglet van, átmenet NINCS. És bántani nem csak ütve lehet ám, hanem így is. Ez önzés, egy gusztustalan, önző bántalmazás. És azalól nem menti fel semmi. Az se hogy felnevelt, pénzt adott, taníttatott, ott volt melletted amikor *bármi is történt*, SEMMI NEM MENTI FEL, mert ilyet nem tehet meg veled. Téged Ő vállalt, nem tartozol neki semmivel sem, pláne a mentális egészségeddel.

"nem olyan egyszerű ez sajnos" - persze hogy nem. Anyád orvosi eset. Amit tudok neked tanácsolni, hogy mindenképp járj pszichológushoz. Ha meg vagy szorulva anyagilag akkor is van segítség, mégpedig tudsz a bejelentett lakóhelyedhez tartozó mentálhigiénés központban TB támogatott ellátást igénybevenni. Ez az ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB lépés.

"ki van fizetve a tanfolyam, muszaj elkezdenem" - SEMMIT nem muszáj. Ha jófejek még vissza is tudod kérni a pénzt.

Tudom hogy ez nehéz, mert szereted anyukádat (és te tényleg szereted őt)... Viszont meg kell értened, hogy pozitív és negatív érzelmek megférnek együtt. Attól hogy szeretsz valakit, lehetsz rá mérges, csalódhatsz benne, lehet számodra idegesítő, akarhatsz távolságot és nyugodtan vágyhatsz arra hogy leválj róla.

Éppen ezért MUSZÁJ elmenned, amennyire messzire csak tudsz. Tudom milyen nehéz, apámmal hasonlót lejátszottam. Rengeteget veszekedtünk, ordítozva, bőgve vertem a fejem a falba, olyan ideges voltam hogy széttéptem magamon a pólót, tudnám folytatni. De ha TÉNYLEG szeret téged, egy idő után rendeződik a viszonyotok, miután felállítottad és megvédted a határaidat, akkor is.

Nézzük a képességeidet. Mit tudsz? Nyelveket? Legalább egy kis angol? Kis német? Akkor nézegethetsz külföldi állásokat (pl takarítás, de ha van végzettsége, mégjobb). Ezt az oldalt nagyon ajánlom, megbízható és közvetítő nélküli állások vannak itt:

[link]

De ha nem akarsz elmenni az országból, egy ötletem van, ha van hozzá gyomrod. Eü dolgozó vagyok, nagyon sok kórházban keresnek segédápolót.

[link]

Egy-egy helyen van nővérszálló vagy lakhatási támogtás, és elég 8 általános. Ha nem is álommeló, de ki lehet fogni jó helyeket (ajánlom az országos intézeteket, kiemelten a Korányi Pulmonológiai Intzetet, de az OOI, GOKVI, OKITI is tökéletes a többi intézményhez képest), és az emberekkel való foglalkozás segíthet a lelkednek gyógyulni. Én így nem végeztem az életemmel a legrosszabb depressziós időszakomban, plusz rátaláltam arra hogy mit szeretnék tanulni. Azóta diplomás ápolónak tanulok apáméktól jó messze, boldog vagyok, van párom, barátaim, életem, munkám.

Kívánok neked is sok erőt, a lelkiismeretfurdalás-keltés elleni kitartást. 24N

Mert hagyod, és amíg nem húzod meg a határaidat, folytatja majd.

Az meg hogy az anyád - wow, nagy cucc, ezért most nézz el neki mindent? És nem, nem jót akar, hanem toxikus de mint a rhadtélet.