Szülőkènt ezt hogy kezelnéd?

19 éves, tehát nagykorú. Nekem ezt sehogy nem kell kezelnem. Gratulálok nekik es annyi.

Támogatás alatt nem tudom mit értesz, érzelmileg nyilván támogatnám, anyagilag nem. Felnőtt, úgy döntött gyereke lesz, nyilván tisztában van vele hogy az mivel jár, az ő és a párja dolga ezt megoldani. Mindegy hogy fiú e vagy lány.

"Az esküvőről megpróbálnám lebeszélni,mert ahhoz fiatalok,meg nem egy gyerek miatt kell házasodni"

Mert konkrétan mivel komolyabb az esküvő, mint a gyermekvallalas? Ha a gyerekhez nem fiatal, az esküvőhoz se az.

Felnőtt ember, szóval gondolom akkor el is tartja a "besikerült" gyereket - ideig-óráig, mert 19 évesen biztosan nem maradnak együtt örökké. Tudom, de persze - egy francokat.

Viszont anyagilag nem támogatnám, mert nem férne bele még egy csecsemő ellátása is - ha volna annyi pénzem, igen, így nem.

Érzelmileg igen.

Nőként úgy gondolom, hogy alapvetően a nőnek van joga eldönteni, hogy megtartja-e vagy nem, mert az ő teste.

De ha egyetértés van ebben a 2 fél között, annak csak örülni lehet.

A barátnője hány éves? Az legalább idősebb?

Ha lányom lenne - ha fiam, annyi a kikötés, hogy NEM az én lakásomban gyereknevelnek, hanem elköltöznek, mint egy saját kis család.

Ha már olyan felnőttek, hogy nulla munkaviszonnyal megtartanak egy babát - oké, nyugodtan, de én biztosan nem éjszakázok a munka mellett!, mert ő "fáradt" és nincs kedve felkelni a gyerekhez.

"Ha lányom lenne - ha fiam, annyi a kikötés, hogy NEM az én lakásomban gyereknevelnek, hanem elköltöznek, mint egy saját kis család."

"19 éves fiú, most kezdik az egyetemet, már nem otthon lakik."

8!

Nyilván szeretik egymást, ha össze hozták egy gyereket. A valszodban ezt irtad: "Az esküvőről megpróbálnám lebeszélni,mert ahhoz fiatalok,meg nem egy gyerek miatt kell házasodni" Meg mindig nem értem mitől lesz komolyabb dolog a házasság a gyerek vallallasnal