Amikor szakítok vagy dühös a másik mindig lejáratnak a szüleim előtt.a szüleim miért hallgatják meg az ilyeneket hisznek nekik és támadnak ők is?

Amikor valakivel szakitok vagy elutasítom vagy a kapcsolatban pl féltékeny, akkor azt csinálják hogy a szüleimnek kibeszélnek rondán, le akarnak járatni és magukat szegény áldozatnak bemutatni és én vagyok a gonosz.

Mivel fel vannak kavarva, vagy fáj nekik a szakítás, gyakorta dühösek lesznek, mint mások is ha elutasítom. Ők ilyenek tiltás törlés nem szabad velük foglalkozni majd megbékélnek, találnak mást.

De a szüleim meg elkezdenek támadni bántani, a másiknak hisznek akik persze hogy úgy állitják be magukat mintha szentek lennének, engem meg egy utolsónak.

Hogy lehet az hogy szülők (értelmiségiek), ilyenek a saját gyerekükkel?

Ők ugyanezt csinálták mikor váltak, egymást mocskolták volna előttem még én mondtam hogy én apát anyát egyformán szeretem bármi is ha nem stimmel a kaocsolatukban, ne rajtam vezessék le. Nem éreztem jogomnak se egyiket elhordani mert el akar válni vagy a másikat bármiért is.

És fújják azt amit a volt párjaim támadnak, aláznak. Miközben én tudom magamról hogy fele se igaz az egésznek, meg ferdítés és csak dühből van.