Mi a véleményetek egy ilyen apàról?

30/N vagyok.

Sokszor elgondolkozom rajt, hogy mindig azt mondta, én vagyok az élete értelme, ennek ellenére mindig megígért nagy dolgokat, de soha nem vàltotta be.

A harminc évem alatt egyszer sem kaptam tőle egy szàl viràgot, egy tàbla csokit, soha nem vitt el sehova, még sétàlni sem, soha nem tàncolt velem, nem vitt el a Balatonra.

Soha nem mesélt a múltjàról, nem is engedett kérdezni.

Az sosem érdekelte, hogy én legbelül mit érzek vagy mit gondolok, csak hogy legyen diplomàm, meg munkàm.

Nem merek neki elmondani semmit magammal kapcsolatban, próbàltam, de nem volt ràm kívàncsi.

Ennek ellenére furcsa, azt mondja, szeret, hiànyzom neki, de én nem hiszem. Azt gondolom, csak mivel egyedül élt egész életében, mindenkit elmart maga mellől, és befordult. Ha ott vagyok, akkor sem érdeklem, nem csinàlunk soha semmit. Van pàrom, róla sem beszélhetek. De hív, hogy én menjek. Miért csinàlja ezt? Mit akar tőlem? Mit vàr tőlem?