Hogy dolgozzam fel, hogy anyám nem szeret?
Mindig is tudtam, csak ez nem volt így kimondva mostanáig. Megmondtam neki, hogy nem akarok vele a továbbiakban beszélni és egy kicsit sem hatotta meg, egyszer sem keresett, semmilyen érzelmet nem mutatott.
Egész életemben éreztem és mai napig mindenkiről azt feltételezem, hogy nem szeret. Akkor is, ha kimutatja. Szerintem engem lehetetlen szeretni. Aki szeret az nem ismer, majd rájön... Főleg akkor rossz, ha látom, hogy más ember sok rosszat csinál és a családja mégis körülugrálja és az anyja továbbra is törődik vele és szereti.
14-es: és megérte megmondani a tutit, hogy aztán a mai napig szenvedhess?
Mi lenne, ha kibékülnétek és tennél felé egy gesztust?
Talán elmúlna a szenvedés.
Ha meg nem, akkor is szenvedhetsz tovább, de legalább tettél valamit!
Sajnos a legtöbb válaszoló nem tudja és nem élte meg azt a helyzetet,amikor ugy növünk fel, hogy arra sem emlékszünk, hogy az anyánk valamikor megsimogatott, vagy megpuszilt vagy adott egy kedves szót.A mellettünk lévõ hugit vagy nõvért istenesiti.Bizony ez ki hat az egész életünkre.
Gyerekkorban az ember nem fogja fel, csak majd idõvel,hogy mégis mi az én problémám?!Igen megfelelési kényszerbe kerülünk, mert arra vágyunk,hogy szeressenek bennünket.A szakember annyit tehet,hogy meghallgat bennünket, de a lekünk mélyén ott marad minden fájdalom,ezt nem lehet kõnnyen felejteni.Gyógyszerrel sem lehet elnyomni a valóságot.
Kérdezö meg tudlak érteni!
Engem meg apám nem szeretett, de meg tudtam neki bocsátani idővel, a halála után.
Ő ennyire volt képes.
És nem vagyok hajlandó ezért magamat szenvedtetni.
Az van, ami van!
Ha tudsz, tegyél érte, hogy jobb legyen!
Én sajnos már nem tudtam.
De a megbocsátás is nagyon sokat javított rajtam és ezért ezt ajánlom neked is!
A szakember legalább jó esetben tudja mit kell mondani, mert az hogy rúgsz még kettőt a földönfekvőbe, az ritkán segít. Egy jó pszichológus azért ennél több módszert ismer, és helyesen meg is tudja ítélni, hogy adott esetben melyik a nyerő. Elég trauma lenne az bárkinek, hogy nem szereti az anyja. Általában nagyobb trauma, mintha az apád nem szeretne. És nem, nem kell okvetlenül jóban lenni még a saját anyáddal sem, ha az szarba sem vett egész életedben. A mérgező emberektől jobb távolságot tartani. Én is lerendeztem magamban apám ügyét, hogy csak ennyit tudott adni, blablabla, megbocsájtás mi egy más, de azért nem keresem a táraságát. Nincs bennem harag, és már máshogy viszonyulok a férfiakhoz, illetve magamhoz is, de a mi közös történetünk véget ért. Nincs rá szükségem.
#11, szerinted mégis miért vannak komoly önértékelési problémái a kérdezőnek, ha egyszer a saját anyja is elutasította? Hm, rejtély...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!