Hány évesen költöztél ki külföldre? Nem hiányzott a családod?

25 voltam, azóta is kint vagyok, de már családot alapítottam kint.

Addig hiányoznak az otthoniak, amíg nem áll be a kinti életed.

23 eves voltam, a parommal mentunk ki (Ausztria) tehat nem voltam egyedul, de igy is pokoli honvagyam volt. Neki is. Mondjuk mi nagyon csaladcentrikusak es tarsasagi emberek vagyunk, nehez volt itt hagyni a csaladot es az oriasi barati tarsasagot.

Ezert is jottunk haza vegul 5 evvel kesobb, a mostmar ferjemmel, mert jo volt, jo volt, de nekunk nem volt az igazi igy.

Szoval meglepo modon igen, van olyan is, hogy valaki jobban erzi magat itthon, mint kulfoldon :D

De persze csak a kornyezetunk miatt, nem elsosorban az orszag miatt.

Majdnem 6 évig voltunk kint, amúgy nem is terveztük örökre, csak ingatlanra gyűjtöttünk. Hazajöttünk, megvettük, munkahelyet kerestünk és itt alapítottunk családot.

Mi jóban vagyunk, nekünk hiányzott a család és a régi barátok is, hiába jöttünk haza évi 2-3 alkalommal, az nyilván nem ugyanaz, mint most, amikor a családdal hetente-kéthetente találkozunk, programra járunk, a barátokkal találkozunk, bográcsozunk, együtt szilveszterezünk, stb.

Szóval, nekünk eszünkbe sem jutott kint maradni végleg. Nyilván most jobban oda kell figyelni a pénzre, mint kint, nem gyűlik úgy a számlán, de akkor is megéri, hogy itt a család és a barátok. Pláne, mióta gyerekünk is van.

De van, akinek elég a családból évi 2 alkalom, mert annyira nem közeli a kapcsolat.

Nem kell senkit megnyugtatni, felnőtt ember vagy, a saját életedet kell élned.

Aki nem fogadja el, hmmm, pech, majd idővel sikerül neki.

Én 25 múltam, a családom nem igazán akart beletörődni, engem meg nem izgatott a hozzáállásuk, ugyanis nem mondok vissza csak azért fix állásajánlatot, mert ők úgy képzelték, majd velük, a közelükben élek míg megöregszem.

Fun: a családban nem én vagyok az első, szóval igazán hozzászokhattak volna, hogy a fiatal nem feltétlen marad az országban.

Egyikük Amerikában él, a másik Dániában.

19 voltam, most 25 vagyok, mondjuk annyira messzire nem mentem, tömegközlekedéssel tíz, autóval hét óra alatt anyámnál lehetek, ha akarok. néha hiányoznak, főleg az öcsém és az utolsó élő nagyszülőm, de azért utóbbit próbálom látogatni, meg legyünk realisták, az anyám is max havonta egyszer tud elutazni hozzá, mert dolgozik meg gyereket nevel még félig, bár lassan öcsi is felnőtt.

öcsém inkább az elején hiányzott, hogy nincs mellettem, de elég sokat szoktunk együtt játszani, meg ilyenek, tehát van azért rendszeres kapcsolat. meg megint legyünk realisták, ha a szomszéd utcában laknék, valószínűleg akkor is játszani ülnénk össze, csak a nappali kanapéján és megtépnénk előbb egymást a jobbik kontrollerért.