Mennyire vagyunk kötelesek segiteni szüleiket?

Oké, hogy itt a hála, hogy igyekszel viszonozni. - nem leszek hálás csak azért valakinek, mert megszült, meg miután megszült ellátta az alapfeladatát: felnevelni.

Nem én kértem az életemet, szóval... 😉

Én úgy vagyok ezzel, hogy ha a már felnőtt gyerek úgy érzi , hogy a szüleit szereti, hogy mindent megtettek érte, annak a gyereknek nem kell mondani, vagy kényszeríteni, hogy segítse az idős szüleit. Természetesnek veszi, hogy segíteni fog.

De sok esetben a szülők tönkreteszik a gyerek életét, aki a lehető leghamarabb elmegy a szülői háztól. Vagy rosszabb esetben menekülés miatt rossz döntéseivel a saját életét is megkeseríti. Az ilyen szülőket ha kényszerítik sem fogja a gyerek támogatni.

Ilyen az én esetem. Apám mindig jó ember volt, mindig segített, támogatott engem és a másik 3 testvéremet. Voltaképpen apám nevelte fel a 4 lányát. Anyám alkoholista volt. Ha láttuk is mindig részeg volt. Olyankor sokszor véresre vert minket. Ma már mind a 4-en felnőttek vagyunk. Apámat a nyugdíjas mind a négyen támogatjuk. Mindent megadunk neki, segítjük, hogy a nyugdíjas évei békések legyenek. Nem is volt kérdés , hogy támogassuk. Anyám viszont egyikünktől sem kap segítséget. Nem is látogatjuk. Én mondjuk lassan 15 éve nem is láttam. Pár éve beperelt minket szülő tartás miatt. Elvesztette a pert.

Eleve a "feltétel nélküli szeretet" nem létezik, ez nagyon hülye elképzelés, vagy nagyon primitív emberre vonatkozik.

Másrészt a hála vagy van, vagy nincs, de ez belülröl jön, kivülröl kieröszakolni nem lehet.

A szülöket meg mindenkinek annyira kötelessége támogatni, amennyire akarja és tudja.

"szerencsére sehol nem látok ilyen követelőző, magukat világközepének gondoló gyerekeket, akik a szüleiket kvázi szolgának tekintik."

Nem értem, az 1-es kommentjéből neked miért ez jött le. Tény, hogy senki nem kéri maga az életét, tehát amikor két ember úgy dönt, hogy a saját örömére életre hív egy harmadik embert, akkor kutya kötelessége (lenne) normálisan felnevelni, és ezért nem kell külön hálálkodni meg ilyenek. Az a fura, hogy valaki képes megcsinálni egy gyereket, és utána azt gondolja, neki nem feladata felnevelni.

Szóval nem tudom, ebből neked hogy jött le, hogy aki a szülő alapfeladatának neveli a gyermeke felnevelését, az szolgálat tekinti őket meg a világ közepének gondolja magát. EgSzerűen nem értem, szerinted nem kötelessége egy szülőnek felnevelni a gyereket, aki vállalt?

Nyilván, ahogy a 3-as mondja, aki jó szülő volt, az úgyis visszakapja a gyerekeitől a gondoskodást, szimpla szeretetből (és nem hálából). Aki sz*r szülő, az nem fogja, mert teher lesz a gyerekének. Mi ebben a fura?