Anyukám borzasztó frusztráló módon mesél, mit lehetne tenni?
Nagyjából 2 éve költöztem el otthonról, és kb. havonta járok haza.
Feltűnt nemrég, hogy anyukám borzasztó idegesítő módon mesél, mert mindig elkalandozik közben. Pontosabban nem is elkalandozik, de elmeséli, hogy mi volt a bevásárláskor a boltban, aztán a mondata közepén kiszúrja, hogy van egy pattanásom, vagy hogy áll a hajam. Aztán teljesen elkanyarokdik a történettől, és elkezdi magyarázni, hogy szerinte mit kellene tenni a pattanások ellen, vagy, hogy mehetnék fodrászhoz..
De rengeteg más alkalommal is feltűnt. Ma elmentünk sétálni és egy biciklis nagyon közel ment hozzá a járdán, aztán ahelyett, hogy folytatta volna a szomszédról szóló történetet, hogy miképp renoválja a házát, 5 percig azon bosszankodott, hogy mennyi idióta van mostanában, és majdnem elütötték, és amúgy is miért van biciklis a járdán.
Nagyon sokszor veszem ezt mostanában észre, hogy nem tud 3 percnél tovább mesélni valamit, ahelyett, hogy ne vágjon bele a saját szavába valami irreleváns dolog miatt. (Ugrál a macska, fúj a szél, látott egy madarat a kertben stb. )
Vagy olyanokat mesél perceken keresztül amiket tudok. Volt egy ismerősénél, aki egy felújított kádár-kockában lakik. Megkérdezi, az tudom-e milyen. Mondom persze. De csak azert is elmeséli, hogy régen hogy néztek ki, és amikor monodm neki, hogy -igen tudom hogy néz ki, és mi a történet lényege,- (nem maga a ház, hanem, hogy az ismerőse kígyókat tart háziállatként), akkor megsértődik, hogy nem hagyom kibeszélni..
Illetve nagyon rosszak a szövegértési készégei, illetve a fókuszálása. Nem tud 3 oldalnál többet olvasni egy használati útmutatóból anélkül, hogy kiakadna, hogy milyen bonyolult a szöveg. Ma voltunk lottózni, és a négy mondatot a kombinációkról nem értette meg, hanem odament a pultoshoz a lottózóban, hogy miért ilyen bonyolult és magyarázza el neki. A lottós is csak felolvasta neki a szöveget..
Mit tehetnék?
Anyukám csak 55 éves. A durva, hogy sokat piszkálja és beszéli ki a nagybátyámat, hogy mennyire értetlen, buta, félreérti a dolgokat, szétszórt stb..
De anyukámnál már-már ideges leszek, ha egy történetet kezd el mesélni.
válasza: válasza:Én is hajlamos vagyok erre, szétszórt vagyok. Túl sok mindent akarok mondani egyszerre, eszembe jut valamiről valami más és tudom hogy el fogom felenteni ha nem mondom vagy írom fel.
Nem mindig csinálom de észrevettem már pedig csak 30 vagyok.
Azt lehet tenni ellene hogy irányítod a beszélgetést, sokat kérdezel irányítottan és így nem tud elkalandozni.
válasza:10
Szóval ha valaki tudott gyereket csinálni, meg kipottyantani, az már nem lehet hülye? Ha valaki rokonon, nem lehet buta? Nem állapíthatom meg magamban, vagy itt anonim módon, hogy anyám, apám nem állt sorban mikor az észt osztogatták? :D
Na, ezért van annyi depressziós 30-40 éves ember. Mert “hogy az anyám, apám, nem tehetem ezt, nem mondhatom azt”. Már miért nem?
válasza: válasza:"kkor kaphat olyan gyógyszert, ami lassítja ezt a szellemi leépülést. "
Na, az észlény már diagnosztizált is. :D
Van anyukádnak társa, barátai? Nem lehet, hogy miután elköltöztél, nem sokat beszélget másokkal és örül, mikor hazaérsz, és ezért jön rá a szófosás?
válasza:Mint lélek, képzeld el ezt. Mondjuk van 10 életed, szóval mindegyik életed pl 8 emberi évnek felel meg. Nos a te elméd edzettebb, tágad, az évi kisebb, kezdetlegesebb. Mint mikor a már ákr felnőtt kamasz észre veszi, hogy a gyerekek mennyie "ide-oda“-k, és mennyire hirtelenek. Nos te most azt tapasztalod, hogy anyud még szellemileg egy gyermek, ami neked és sokaknak furcsa.
2 élet múlva már nem lesz ilyen
válasza:Amiket leírtál, úgy tudom, klasszikus tünetei az ADHD figyelemzavarnak. Gyanítom, hogy nekem is van ADHD-m, bár nálam nem így nyilvánul meg (eleve nem szeretek sokat beszélni, simán elvagyok egy fél napot úgy, hogy egyszer sem szólalok meg). De én pl. így takarítok.
Elkezdek portörölni, de 5 perc után meglátok egy nem odavaló dolgot az asztalon, akkor azt elteszem a szekrénybe. Hopp, a szekrényben is kupi van, akkor elkezdek ott rendet rakni. Találok egy ollót. Ennek nem is itt a helye, elviszem a helyére. Ott megint találok valamit, amit meg lehetne csinálni... És így másfél óra múlva kanyarodok vissza a portörléshez.
Ezzel a problémával gondolom anyukád már semmit sem fog kezdeni ennyi idősen, de neked talán segít megérteni, hogy miért ilyen. Az meg, hogy beszól, hogy pattanásos vagy meg rossz a hajad... Jaj, túlságosan ismerős. Ez ennek a generációnak a rákfenéje. Mindent agyon kritizálnak, mert valószínűleg őket is agyon kritizálták és nem tudják, hogy lehetne másként is élni.
Én próbálom azt megértetni a szüleimmel, hogy ha nem tudnak kedveset mondani nekem, akkor ne mondjanak inkább semmit. De így is újra meg újra kicsúszik a szájukon valami bántó. Amit aztán persze elbagatellizálnak, hogy nem úgy értették, én vagyok túl érzékeny, mit kell mindenen megsértődni.
Szóval összességében szerintem nem sokat tehetsz. Próbáld keretek közé szorítani esetleg. Mikor elkezd másról beszélni, tereld vissza az eredeti témához (Szóval hogy áll a Józsi házának felújítása?). Ha pedig kritizálni kezd, próbáld meg jelezni neki, hogy erre semmi szükség és kíméljen meg a savtól (Tudom, hogy van egy pattanásom... Nekem tetszik így a hajam, majd elmegyek akkor fodrászhoz, amikor jónak látom. Más véleménye nem érdekel.)
Sok sikert!
38/N
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!