Hát ez sokmindentől függ. Elsősorban a gyermekkortól: tabu volt-e a meztelenség a családban, mennyire viselkedett intim párként a szülőpáros nyíltan a gyereke előtt (ölelés, érintés, csók- egészségesebb ha látja, ugyanis egy 4 éves gyermeknek is megvan már a saját naív fantáziája arról, hogy a két szülő ,,mit csinál egymással", ha ezt szégyenükben letiltják, a gyermeknek később kapcsolati és szerepproblémái lesznek, hiszen nem tudja átélni, hogy a felnőttkori intimitás ugyan a szülőkre tartozó magánélet, mégis teljesen rendben van és bűntelen), milyen élményei voltak gyermekként a saját meztelenségével kapcsolatban (pl. ha strandon csak bugyi van a kislányokon amit valaki esetleg szóvátesz, erőteljes szégyenérzet alakulhat ki, amely később a saját testtel kapcsolatos kritikákhoz fog vezetni- hiszen a serdülés előtt a gyermek még nem érti a társadalmi szerepek dogmáit, így kontextus hiányában közvetlen elutasításként fogja megélni az egyébként szülőknek címkézett beszólásokat). Serdülőkorban tehát egyrészt már van egy gyermekkorból eredő viszony a testi meztelenséggel kapcsolatban, amelyre újonnan ráépülnek a nemi érésből származó érzelmi/testi változások és az ezeket közvetlenül visszatükröző szociális kortárs interakciók. Ha a változás fokozott kellemetlenséggel is jár: erőteljesebb szőrzet, amelyet borotválni kell; lógósabb cici ami melltartó nélkül elszabadul; úszógumi hurka készlet ami a legrosszabb helyekre épül be; zsíros, pattanásos halbőr vagy éppen egyre kevésbé elrejthető pénisz- természetes, hogy a kamaszok még maguktól is frászt kapnak a tükörben, nemhogy ezt még mutogassák is. Ráadásul a serdülést el sem lehet rejteni, ilyenkor sok kamasz természetszerűen bele is fut a szülők/családtagok viccelődéseibe- ami miatt méginkább megpróbálják megőrizni a privát tereiket (ne gyere be a szobába, ne érj a cuccaimhoz, ne nézz rám, ne szólj hozzám stb). Ha a tini szerencsés és tetszik amit a tükörbe lát, akkor kevésbé rejtegeti magát- de ez nem csak az otthoni, biztonságos terekre vonatkozik. Egy másik aspektus a társadalmi szerepekkel való azonosulás (itt csak a ciszt fogom említeni, mert bonyolult a dolog): tehát míg a tinédzser saját testének elfogadása a testképének kialakításához vezet, addig a külvilág által a társadalmi nemére adott visszajelzések a nemi szerep érvényesülésének hatásossága által fog a már kialakult testképhez visszacsatornázódni aka. állandó testkép újratervezés várható. Ha nagyon prolin akarok fogalmazni, akkor a serdülő húspiaci szexualizálása fogja a tinédzserkorban meghatározni a szégyenlősségének mértékét is, hiszen közvetlen és független visszajelzés lesz arról, hogy elég jó nő-e vagy elég jó pasi-e. S ha nem az, akkor az ok bizony a felszínes tulajdonságokban aka testen keresendő.. Ennek kapcsán általános megfigyelés, hogy ha egy 12-13 éves gyermek figyelemkeltésből sokat szemérmetlenkedik- akkor ott egy korai külső szexualizáció történt valaki részéről (nem feltétlen aktus, lehet ez egyszerű figyelem is (udvarlás, dicséret)- amire oda kell figyelni!). Ha pusztán csak a társadalmi normaképzésből indulok ki, a nők általában szemérmesebbek, mert azoknak nevelik őket- szemben a fiúkkal, akiknél a péniszméregetés alap (felnőtt korban is). Persze mindehhez a patriarchális társadalmi berendezkedések is hozzájárulnak: a nőt még a saját társadalma is legalább annyira szereti elrejteni, mint amennyire titokban bármire használni is.. Ráadásul egy dekoratív, széptestű nő minden korszakban státusz-szimbólum, míg a férfiaknál inkább a testmagasság/robosztusság és a közéleti sikeresség (jövedelem) dominálnak a felnőttkorban. Szóval mindezek függvényében nincs igazságos és egyértelmű válasz a kérdésedre. Általánosságban elmondható, hogy 1. semmi baj, ha a szülők alkalomadtán meztelenkednek a gyermekek előtt, azzal meg végképp semmi gond, ha fehérneműbe látja a tinédzser a szüleit- ugyanis nincs szexuális tartalma a helyzetnek. Ráadásul strandon se pufi dzsekibe szoktunk ülni, így nincs ok az extra rejtegetésre. 2. hetente változhat a tinédzser saját testével kapcsolatos elképzelése és elégedettsége- ha pozitív a változás, tuti hogy lesz alulöltözött flangálás a lakásban, ha meg az ellenkezője igaz, még a redőnyöket is tilos lesz felhúzni és a kedvenc szín a goth lesz. 3. A lányok általában szemérmesebbek, sokkal erőteljesebben szexualizáltak, így sokkal inkább kell társadalmi trendeknek megfelelniük a külsőségekben. Hamarabb és tartósabban alakul ki a saját testükhöz kapcsolódó szégyenérzet és alapvetően sokkal kevésbé szégyentelenebbek is, mint a fiúk. A fiúknál a bevállalós skála lazább, jobban megtehetik, hogy elengedik magukat- majd max azt vetik a szemükre, hogy ,,disznók" ha kilóg a fenekük a gatyából, de abba meg halnak bele- mert tényleg azok. Mióta a kínos fecsi helyett van boxer és úszógatya, azóta ők is jobban tudnak szükség esetén szemérmeskedni, de otthon is kevébé para a rejtegetés: anyuka kevésbé fog megjegyzést tenni a testükre, apuka meg jól teszi ha felméri a trónfosztás lehetőségeit. Egyébként úgy gondolom, hogy egy tinédzserrel már sok mindent nyíltan meglehet beszélni- én spekulációk helyett biztosan hozzájuk fordulnék, ha a közös életterünkben megélhető intimitás lenne a kérdésem- aztán majd a válaszuk eldönti, mi az ami még belefér, mi az ami nem- mindannyiunk részéről.