Rosszul érzem magam, mert felnőttként pénzt kapok anyámtól?
Felnőtt vagyok, családom van, kisgyerekekkel. 1 éve házat vettünk, sok hitel, felújítás, pénzünk a végére elfogyott kb.
Férjem apja adott 6 milliót, nagyjából kifizette az örökségét.
Anyám Németországban él, legalább 2000 eurót keres, ha nem többet. Elég jól élnek ott kint, de nem gazdagok. Eddig háromszor adott nekünk 5-500 eurót, hogy be tudjuk fejezni a házat.
Én konkrétan nem kértem tőle, azt is mondtam hogy megoldjuk. Csak beszélünk sokszor a házról, pénzről, hogy nem jövünk ki és akkor ő felajánlotta mindig, hogy küld pénzt. Én ezt elfogadtam.
De mégis kellemetlenül érzem magam miatta.
Nem akarom hogy azt higgye, azért mondom neki a dolgokat hogy adjon pénzt.
De ha belegondolok, én is szívesen adok majd a gyerekeimnek, ha nekem lesz több pénzem. De mégis. Ez nem ciki?
Számomra kellemetlen lenne és nem fogadnám el.
Az én (mi) felelőltenségemet nem finanszíroztatnám másokkal.
Nem ciki, ha van miből és szívesen ad akkor adhat, viszont én sem szeretem ha a szüleim pénzt adnak őszintén, ha lehet nem fogadom el, de ahogy írtad, szükségetek volt a pénzre.
Illetve vissza lehet adni nekik, ha már jobban helyre jöttök anyagilag.
Felelőtlenség? Miből gondolod hogy az? Olyan dolgok jöttek a háznál amire nem számítottunk.
Rohadtul felmentek az árak, nem számítottunk erre. Nem arról van szó hogy elherdáltuk a pénzt...
Nemtudom vissza tudnánk e adni, és ha tudnánk is, mikor?
Több mit 200.000 lesz a havi törlesztő.
Ha jönnek haza, mindig nálunk vannak. Itthon nincs lakásuk. Talán ez kompetenzálja valamennyire.
Nincs ebben semmi szerintem, ha anyád nem nélkülözik. Mi is kaptunk több alkalommal pénzt a férjem szüleitől nagyobb dolgokra a házban, ők jól keresnek, mindenük megvan, nem kenyérrr kell nekik, szívesen adták. Az unokának is vettek már nagyobb értékű dolgot, pl. autósülést.
Én is adni fogok a gyerekeimnek, ha tudok, mert szeretem őket és azt, akarom, hogy könnyebb legyen az életük. Dolgozunk mi is érettségi óta, két munkahelyen is, házat újítunk, gyereket nevelünk, szóval nem vagyunk elkényeztetve és várjuk, hogy pénzeljenek. De jól esik, ha valamit meg tudunk venni, és örülnék, ha a gyerekemnek sem kellene mindenért kínlódnia.
A kérdésedre csak te tudhatod a választ, mert ahány ember és ahány helyzet annyiféle!
Én soha nem kaptam pénzt a szüleitől, mert szegények voltak, inkább én adtam nekik. Ha valaha is elfogadtam volna bárkitől is pénzt, azok pont a szüleim lettek volna, ha jómódban éltek volna.
Nekem szülőként teljesen természetes, hogy segítem a gyerekem a haladásában ahogy tudom, még csak számon sem tartom.
Persze nekünk is lesz még sok munka, meg ugye bútorok. De ez mostmar csak a bekoltozeshez kell. Utána megoldjuk.
Nagyobb kiadások már nem lesznek.
Pl az is történt hogy apám jól kicseszett velünk (anyámmal nincsenek együtt gyermekkorom óta), mert hitegetett hogy gletteli és festi a falakat, mert ő ezzel foglalkozik, és kb elkezdte, aztan jól eltűnt. Hónapokat vártunk rá.
Anyám ezek után kezdett el pénzt adni, mert úgy volt apám befejezi, de nem jött, erre meg már nem jutott pénz.
Dehogy ciki. Szuper, hogy a szüleidnek módjában áll segíteni és szívesen is adnak. Te vagy a gyerekük, kinek adnának...?
Fiam még csak 14. Ha elvégzi a sulit, a kétszobás panel lakásomat neki adom, ne nulláról kelljen kezdenie. Szerintem ez természetesen, hogy ha tudok, segítek a gyerekemnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!